A szabadság szomorúsága – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1980-1988
Vajkai Miklós - Az antológia szerzőiről
mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1959-ben. 1962-től 1969-ig a Szabad Földműves, 1969-ben — rövid ideig — az Új Szó szerkesztője. 1969-től 1971-ig a MATESZ kassai Thália Színpadának dramaturgja, ezt követően a Hét kelet-szlovákiai riportere. — Művei: Arc nélküli szobrok (versek, 1964), Napéjegyenlőség (versek, 1966), Nem voltam szent (elbeszélések, 1968), Szabad vonulás (versek, 1969), Múmia a fűben (elbeszélések, 1970), A szürke ló (mesejáték, 1972), Kőlapok (versek, 1973), Első osztályú magány (elbeszélések, 1974), Csikótánc (gyermekversek, 1975), Tisztább havakra (versek, 1976), Folyó (versek, 1978), Kavicshegyek (válogatott elbeszélések, 1979), Liliomos kürtök (riportok, 1979), Mesét mondok, valóságot (irodalmi szociográfia, 1980), Fekete ménes (elbeszélések, 1981), Új Atlantisz (válogatott versek, 1982), Mese a hétpetytyes házikóról (meseregény, 1983), Az Éden és a Golgota között (versek, 1984), Mélyutak (riportok, 1985), Egyetlen idő (versek, 1988), Ahol élünk (irodalmi szociográfia, riportok, 1989). GRENDEL LAJOS 1948-ban született Léván. A pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészkarán szerzett tanári oklevelet 1973-ban. Azóta a Madách Könyvkiadó szerkesztője, 1988-tól főszerkesztő-helyettese. — Művei: Hűtlenek (elbeszélések, 1979), Éleslövészet (regény, 1981), Galeri (regény, 1982), Áttételek (regény, 1985), Bőröndök tartalma (elbeszélések, 1987), Szakítások (regény, 1989). HOGYA GYÖRGY 1956-ban született Királyhelmecen. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett 1975-ben. Ezt követően 1987-ig a királyhelmeci bútorgyár üzemi technikusa, majd 1987-től a Csemadok Királyhelmeci Járási Bizottságának dolgozója. — Műve: Metszéspont (elbeszélések, 1989). MACS JÓZSEF 1931-ben született Bátkán. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet 1955-ben. 1952-től az Új Szó, 1957-től az Új Ifjúság, 1960-tól pedig a Hét szerkesztője. — Művei: Vég nélküli gyűlés (szatírák és elbeszélések, 1955), Téli világ (elbeszélések, 1957), Pipafüstben (riportok, 1959), A kamasz (regény, 1961), Megbillen az ég (elbeszélések, 1964), Adósságtörlesztés (regény, 1968), Kétszer harangoztak (regény, 1978), Szélfúvásban (regény, 1980), A vesztes (regény, 1982), Temetőkapu (regény, 1987). RÁCZ OLIVÉR 1918-ban született Kassán. A pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészkarán tanult, majd a szegedi tanárképzőben szerzett oklevelet 1941-ben. A frontszolgálatban töltött háborús évek után 1945 és 1948 között magántisztviselő Kassán, majd 1948-tól 1953-ig téglagyári alkalmazott. 1953 és 1955 között a kassai ipari szakközépiskola tanára, 1955-től 1969-ig a kassai magyar gimnázium igazgatója. 1969-től 1973 végéig a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatásügyi miniszterének, 1974-től 1978-ig pedig kulturális miniszterének a helyettese: számos közéleti funkciót töltött és tölt be. — Művei: Öcsi csacsi kalandjai (verses mese, 1950), A pórul járt kandúr és más mesék (1950), Állatmesék (leporelló, 1951), Mesék (1953), Kassai dalok (versek, 1958), Puffancs, Göndör és a többiek (ifjúsági regény, 1961), Megtudtam, hogy élsz (regény, 1963), Egyszerű ügy (regény, 1966), A Rezeda-cirkusz (ifjúsági regény, 1968), Alom Tivadar hadparancsa (elbeszélések, 1975), Szelíd állatok (leporelló, 1975), Őszi máglya (versek, 404
