A szabadság szomorúsága – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1980-1988

Vajkai Miklós - A novella tartalma

A novella tartalma Hadar Zsuzsannának szeretettel, körültekintéssel és azzal a tisztelettel, amivel minden idők Tamaráihoz közelít az ember... Egy lányról akart írni, aki hasonlított a Gúnyárd megyei lányra (egy télen ismerkedett meg vele, és amióta megismerte, bármennyi történetet írt is, mindig arról az egyetlen lányról írt). Életüknek egyetlen lehetséges tétje volt, hogy megszerezzék egymást. Mindketten ezen voltak, de mégsen lett belőle semmi. Az igazi szerelem abban különbözik a többitől, hogy nincs beteljesedése, gondolta Wohl. Amikor kitalálta Tamarát, már tudta, hogy nem talált ki semmit. A tolla szántani kezdte a vakítóan fehér és esendő papírlapot. Érezte, hogy egyre távolabb kerül mindattól, amit megírni akart. A novella idővel átitatódott a fehér színnel. Könnyű lett, akár a májusi papírszalag, és egy lenge fuvallat lassan meglendítette, fölemelte az írószoba légterébe, és Wohl, az író látta a fölötte lobogó, fehérke sávot. Aztán valami csoda folytán kitárult az ablak, s a fehérré lett novellát kifuvintotta a dérütötte szellő. Wohl szórakozottan bámult utána. így hát nem íródott meg az a novella. Bár kezdettől fogva kész volt, papírlapon sohasem jelent meg. Már akkor kész volt, amikor megvillant Wohl úr agyában. Talán ahhoz a bizonyos sziklatömbhöz hasonlított, amely végtelen zúzódások nyomán - emberi beavatkozás nélkül is - tökéletes szoborrá lesz. Wohl novellája is hasonlóképpen készült el. Különböző társaságokban felolvasta: mindig viharos sikert aratott. Megírni mégsem tudta. Idővel — beteges szokásaihoz hasonlóan — Tamara is rögeszméjévé vált. Lassan köré gyűltek a novella statisztái, s az elmaradhatatlan díszletek. Annyira teljessé lett a novella világa, hogy megtöltötte Wohl szobájának terét, és ami még fontosabb: Wohl Eduárd teljes világát. Éjszaka a novellabeli vonatszerelvény észbontó zakatolására ébredt. Máskor meg azt álmodta, hogy a novella szőkített hajú pincérnője egy gyűszűnyivel kevesebb italt mért Tamarának. Vagy azt, hogy a szemüveges férfit Milan Mutrechónak hívják, és kis zenakart alapít, egy nagyszerű dzsessz-zenekart. Volt, Tamarával vitatkozott, aki lerondított egy 364