Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - IV. Az utolsó staféta

hogy semmi sem tisztázódott. Ady el nem múlhat, el nem mehet, amíg feltámadása csak számonkérés és nem beteljesedés és így — nem megváltás. Ady a magyar probléma megváltatlan exponense. Félremagyarázása, kikerülése, hamis értékelése csak a probléma mellékvágányra tolatását eredményezheti, a nehéz és kötelező örökség kisemmizését. A magyar élet torzók egymásutánjából, felhígításából élősködik. Befejezetlen tettek és megemésztetlen problémák ez idült állapot konzerválására csábítanak és így a kezdeti csírák, szándékok és eredmények meghamisítására. Csak ami torzó, csak ami befejezetlen, lehet lelkiismeret-nyúgtató örökösök kezében önigazolás és múltherdálás. A múlt század világfelfigyeltető magyar fellobbanásai elválaszthatatlanok 1789-től. A szabadkőműves kezdet, Batsányi párizsi iránymutatója, a vérmezei nyakazás, Kazinczy, a reformkor, az irodalmi aranykor, Petőfi és negyvennyolc: csupa beteljesedés, megváltás nélküli torzók — visszájára fordult értelemmel a méltatlan utódok kezében! Petőfi 1848 júniusában a pesti Egyenlőségi Klub programját így kezdi: ,,A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméi valósággá nem lettek." Ma 1789: kezdete minden rossznak. Már pedig ami Rosenberg szerint igaz, az kell hogy magyar vonatkozásban is helytálló legyen. 1914 német programja, a német —magyar fegyverbarátság csak így lehet megváltó magyar probléma! 1789-nek ma van ítélete és próbája. El akarják temetni, hamis ítélettel likvidálni, és elfelejtik, hogy vele temetődik minden, ami szép, nagy és szabad volt, minden, ami vádol, ami megváltatlan és megemésztetlen. Nagy temetés készül itt: a páholyok már rég becsuktak, a vérmezei mártírok árokszélre kerülnek, Batsányi figyelő szemeit kitolták, a süket vakság a lovasberényi nyilas rádióra van beállítva, Petőfi destruktív komédiás, az új reformkor ,,víg munkást" prezentál Ley módra, és negyvennyolc befut a Jaross —Milotay akolba. 1914 világterrorizáló szelleme ma statáriumot tart 1789 felett. Temetik, földelik a magyar jabokinusokat Batsányitól Adyig. És ezt a műveletet magyar feltámadásnak nevezik. Ki mai magyar tud elképzelni feltámadást Ady nélkül, 1789 háború előtti utolsó magyar stafétája nélkül?! Ady volt a nagy Hitető: „végre befuthat a mi kis stációnkra is az eddig csak stafétákat 87