Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - IV. Az utolsó staféta

Mi nem kételkedünk, mert tudjuk, hogy a történelem türelmes, és eljön a nap, amikor látni fogjuk, hogy eszménk az egész világ ideálja." Erre a beszédre a feleletet Rust német kultuszminiszter adta meg: „Franciaország görcsösen ragaszkodik régi szelleméhez, hitet tesz mellette, és egyre jobban vonakodik, hogy a faj mindent felülmúló jelentőségét elismerje. Az egyenlőség és szabadság eszméje, mely a csalhatatlan autoritás helyébe az észt helyezi, végeredményében a puszta semmihez vezet." De e „semmi" ellen még ma is, 150 év múlva is világot kell mozgósítani. A francia 1789-es eszmének a német tizennégyes eszme az ellenlábasa. Az emberi nem egyetemes érdekét felváltotta a német faj világuralmi igénye. 1789 a főbűnös: „minden baj eredete a francia forradalom", ítél a faji mítosz pápája, Rosenberg. Az indokolást e fikciónak megfelelően Gerhard U t i k a 1 Der jüdische Ritualmord című könyvében olvassuk: „A francia forradalom a zsidók forradalma, mert ezer és ezer árját végeredményében csak azért kellett legyilkolni, hogy a zsidók egyenjogúságot és szabadságot nyerjenek Európa országaiban." Egy Hegel, de még egy Fichte is párhuzamot látnak a francia politikai forradalom és a német szellemi forradalom között, úgyhogy a francia Cousine német szellemi forradalom hatása alatt definiálta a történelem fogalmát: „A történelem mindvégig a szabadság színjátéka, az egész emberi nem tiltakozása minden és mindenki ellen, ami és aki béklyóba akarja verni. A történelem: a szellem felszabadítása, a lélek uralma. Ha a szabadság eltűnik e földről, véget ér a történelem." Ma a francia forradalom felett a német tudomány Streicher j ei ítélkeznek. És ez így van rendjén. A hatalmi princípium: a történelmenkívüliség állapota. És ha C r o c e Bismarckról írva megállapíthatta: „Műve nem akart mást, mint a hatalom bizonyítékát", akkor ma ez a hatalmi tudat — a tizennégyes kudarc revansvágyától hajtva — a kíméletlenség maximumára futott: a háborús világnézet proklamálására, a német világuralmi igény megvalósítására. A német nemzetiszocializmus minden megnyilvánulása 1914-ből indult ki. A nemzetiszocializmus az első sikertelen tizennégyes alldeutsch-roham második, végleges, javított kiadása: népi, faji imperializmus, kaszárnyaszocializmus, „feldgrauer Sozialismus". Közösségi forma, melyet csak 84