Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - III. Szlovákiai adalékok - 2. Ady és Szlovákia

magyarul és szlovákul egyformán az embert — tehát az emberséget — igenlik embertelenség tetőfokán: a háborúban. Minden háborúellenes költői magatartás végcélja a háború elmulasztásának és felszámolásának sugalmazása, manifesztálása. Hviezdoslav sem csinálhatja másképp: e gyűlölet, mely rontó átkokat vetett a század szántójába magnak, s melyből milliók ínséget aratnak, tovább ássa köztünk az árkokat? Vagy megtanuljuk végre, hogy ekéket készítünk. Kard és karabély helyett, és megtanuljuk, hogy az emberélet aljas játékok tétje nem lehet? A háborúk örökre véget érnek és porba hullnak mind a fegyverek? (Rácz Olivér fordítása] Míg Hviezdoslav az új idők heroldját köszöntötte Adyban, addig a fiatalabb generáció inkább a költő művész felé fordult. (Vladimír Roy, utána: Borin-Načiu, Žarnov, Ján Rob Poničan, Novomeský). Az Ady-hatás természetszerűen az Ady-fordításokban is kifejezésre jutott. Štefan Krčméry és Emil B. Lukáč érdemei e téren elévülhetetlenek.* Érdekes, jelenség, hogy a politikailag oly rossz emlékű Tido J. Gáspárrá Ady novellaprózája hatott döntőn. ,,És így ebben a tekintetben Gašpar egy új szlovák prózakorszak megteremtője lett, amely nagyjában Adytól vette gyökereit" — ítél illetékesen Emil B. Lukáč. Ady prózája még ma is vonzza a szlovák tollakat: a költő Ctibor Štítnický most készül kiadni Ady novelláit! További terve: Ady publicisztikai prózájának tolmácsolása. Ha ez sikerül, akkor — az Ady-cikkek nyomán — a szlovák értelmiség is egy új fenoménre fog döbbenni: az erkölcsi éberség realitására, cáfolhatatlanságára. Századunk nagy koronatanújára: a publicista Ady Endre igazára! Ady neve a kezdővers jogán elválaszthatatlan Szlovákiától. De járt-e földünkön? Nyaralt és gyógykezeltette magát a Tátrában — az újfüredi Szontagh-szanatóriumban —, * Ján Smrek kongeniális Ady-fordításai újabb keletűek. 79