Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - II. Ady-kalendárium - 2. A Tűz ünnepén

Im, megérkeztünk s véres árnyékok Cikkáznak rózsás Pünkösd-reggelen Véres árnyékok, tüzes trónusok: Dózsa Györgyök, másfajta tűzcsiholók, tűztől tépett, tüzes vassal koronázott, billogozott ,,első bátrak" tartanak számadást. Nem véletlen, hogy Ady mindig májusban, pünkösdidőben rója le adóját Dózsának, kinek „Vörös, póri szekerét tolják / Ma minden vallott nagy motólák, / Vallások, ritusok, hitek". A tűz ünnepén Szent Lélek karavánja így lesz „piros kedvű, új ütemű lovaghad", kiknek vére „kis, romlott ország vén kadáverét fűti élettel". Most már kidalolva: De zászló leng már s a titok menekül: Éljen a tűz, a tábor s harci nyíltság. A pünkösd mindig egy nyelvet beszél: ez a csodája. Bábeli nyelvzavarban is hallható, mert mindenki által érthető. „És miként van, hogy halljuk őket mi, valamenynyien tulajdon nyelvjárásunkban, melyben születtünk?": kérdezik már az első pünkösdkor. Csak aki nem akarja érteni a lángnyelvek tüzelő, érthető beszédét, húzza félre a száját, mint a bibliában a farizeusok: „Mások ellenben gúnyolódva mondák: Édes borral teltek el." — Voltak és vannak magyarok, akik még ma is csak a borissza „alkoholista" Adyról tudnak, és tagadják a prófétát, megtagadják a pünkösdi lelket, a forradalmi áradást. Amit Ady pünkösdi lélekkel cselekedett, az nem volt más, mint nyílt felhívás — forradalomra, és ez a forradalmi indítás nem véletlenül viseli cikluscímnek a pünkösdi vers feliratát: Szent Lélek karavánja. Minden pontosan egybevág. Adynál az ünnep nem alkalom és dátumos frázis, az ünnep nála a törvény betöltése: beteljesülés óhaja vagy maga a beteltség. Március, május, karácsony, húsvét és pünkösd: kinyilatkoztató emberszolgálat, humánum forradalmi teljessége. Idők érkeztével tüzes nyelvek sugallata tépi az ajkakat és — szemeket: Szétcsörtetett a Láznak csapata, Betűt, vonalt, szint és hitet kiváltott, Hályogot tépett a magyar szemen S mink nézetjük most vele a világot. 62