Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

A VÁDLOTT MEGSZÓLAL

,.Hogy mi nem alakultunk át nemzetiszocialista párttá, annak megvan a maga oka. Ez német produktum, amit mi nem ismerünk el. . . A józan ész, az önfegyelem és az igazi magvar felEogás követeli ezt meg tőlünk." (Új Hírek 1939. IV. 6.) Ez a nyilatkozat így sután, szürkén hat, de mindjárt színt kap, ha a szlovák fasizmus náciparoxizmusával szembesítjük: ,,A szlovák történelem a nemzetiszocialista kinyilatkoztatásnál nagyobb és sorsdöntőbb művet nem tud felmutatni." (

Slovenská Pravda 1940. VII. 21.) Milo Urban is aláhúzza e megállapítást: „Újjászületésünk garanciája csak a nemzetiszocializmus lehet." (

Gardista 1942, VIII. 10.) Tuka fenséges gondolatként ünnepli (

Gardista 1941. I. 1..): „A nemzetiszocializmus... az egész európai emberiség és szellem megújhodását jelenti." (Esti Újság 1940. VII. 2.) De Tukának ez mind nem elég. Szlovenszkón vagyunk, és ezért a nácizmust mindenáron a kereszténységgel tudja és akarja azonosítani: „Az Úristen segítsen nekem, hogy a nemzetiszocializmus értelmében valósítsam meg a kereszténységet." Tiso sem hagyja magát: „A nemzetiszocializmusnak megvannak a maga vallási alapjai." A Slovenská Sloboda is így tudja: ,.A nemzetiszocializmus telítve van keresztény igazságokkal és alapfogalmakkal, a legforradalmibb és legszoeiálisabb izmus." (1940. X. 21.). A magyarok szerényebbek, ők a kereszténységet a humanizmushoz kapcsolják, és a nemzetiszocializmust kirekesztik a keresztény alapfogalmak köréből: idegeneknek, tisztátalanoknak, farizeusoknak ide tilos a belépés. Čatloš nem száll az égbe, ő 1941-ben Hitler születése napján a földi paradicsom maximumaként nyugtázza a nácizmust: 25 Fabry Z.: Stószi délelőttök 385