Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

A VÁDLOTT MEGSZÓLAL

küzdelméből kikerülő humánum lehet csak az a döntő tényező, mely a fasizmus lelkiségét megtöri. A hatalmi és faji barbarizmus korában csak a tegnapi — tizennégyes­tizennyolcas — hóhéridők Ady-jeligéje lehet a döntő mér­ték: „Ember az embertelenségben". Ember­nek megmaradni az embertelenségben: célt, nagyobbat, megtartóbbat háborús idők mértékéül nem lehet kitűzni. Hogy akartál, bírtál és tudtál embernek megmaradni a fa­sizmus próbatétjén, a barbarizmus szuggesztiója és terrorja alatt: bírót, ítélőt más kérdés nem izgathat, nem foglalkoz­tathat. A fasizmus csehszlovákiai perében minden másnál jobban kötelez a masaryki formula: ,,Az igazság a huma­nitás matematikája." Igazság és humanitás elválaszthatat­lan fogalmak: egyik nincs a másik nélkül. A szlovákiai magyar kisebbség a vox humana jegyében ágyazódott bele a történelembe. A fasizmus perében éppen azért minden más népcsoportnál szigorúbban kell számon kérni a humanizmussal való sáfárkodását, fasizmussal szembeni magatartását. A fasizmus konjunktúra volt: szolgalelkűség melegágya, felelőtlenség könnyítése. A né­met és szlovák autonomisták éltek is vele bőven, az ered­mény az „önálló" szlovák állam, de hol. maradt a harma­dik fegyvertárs?! Lemaradt, elmaradt, hűtlen lett, ellenség, más. Jogfosztott, mellőzött, üldözött, kit ma a legszíveseb­ben nem létezővé avatnának. Nem véletlen, hogy a kicse­rélés, a kitelepítés ekkor és itt, a német és szlovák fasiz­mus agyában fogamzott meg. Szabadulni a hűtlen harma­diktól, aki magatartásával az antihitlerizmus síkjára csá­bítja az egyre jobban eszmélő embereket. És nemcsak a magyarokat. (Lásd a mecenzéfi és stószi német „magya­rónok", a „mánták" első antifasiszta lázadását Karmasin ellen, akit kíséretével együtt kövekkel fogadtak.) Bűne megbocsáthatatlan: a lelkeket immúnissá teszi a fasizmus­sal szemben és az embereket közömbössé a hitlerizmus győzelmeivel szemben. Mi történt itt? Csoda? Majdnem. Az antitoxin hatott: a vox humana, mely a legválságosabb órában megtartó és megőrző erőnek bizonyult ott is. ahol mi magunk sem számítottunk arra. A fasizmus győzelmes órájában Esterházy János és pártja — a szlovákiai Magyar Párt — nem kooperált, és ezzel a szlovenszkói magyarság teljes egészében az antihitlerizmus itteni egyetlen kollektív hordozója 381

Next

/
Thumbnails
Contents