Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

ANTISEMATIZMUS - III. 1937 árnyékában

a mába. A Rajk-per és a Slánský-per a .sztálini korszak" legitim adekvációi voltak. Amit én 1937-ben döbbent ösztönösen, idegenkedve és viszolygón megéreztem, azt ma a Szolzsenyicinek és Lengyel Józsefek irodalommá: végérvényessé igazolták. Sztálin után 1937-ben pontot tettem, nevét többé le nem írtam (csupán elkerülhetetlen dokumentumként idézőn), pedig 1932-ben a Korunk ban még én támadtam Essad bej Sztálin-ellenes könyvét. Ekkor és itt egy súlyos hibát követtem el: Sztálint negli­gálva, rövid időre a Szovjetunió egészét is kikapcsoltam írásaimból. A fürdővízzel sose szabad kiönteni a gyereket. Ez itt is igazolódott. És ez Sztálin személyére is érvényes: hibái, bűnei nem hatálytalanítják érdemeit. Amikor Volgográdról olvasok, akkor ez kivédhetetlen viszolygást idéz fel: a Vol­gográd szóra süketen reagál az emlékezet és a történelem. Sztálingrád neve kicserélhetetlen, eltörülhetetlen. Sztálin­grád mint Sztálingrád lett a második világháború forduló­pontja, döntő neve és aktusa! Ami utána jött, az megint csak az áldatlan „sztálini korszak" volt: terror és bizan­tinizmus. Gide sürgöny-epizódja ártatlan, nevetséges sem­miség volt ahhoz a tudós lihegéshez képest, mely a szovjet Filozófiai Lexikonban Sztálinnak utalta ki a filozófia első és fő helyét. A legfőbb bíró és bíráló mindenben Sztálin volt. Zsdanovot idézzük: „Az a körülmény, hogy Alek­szandrov könyve ellen egyetlen valamennyire is jelentős tiltakozás sem hangzott el, hogy a Központi Bizottság és Sztálin elvtárs személyes beavatkozására volt szükség ahhoz, hogy feltárják e könyv hibáit, arról tanúskodik, hogy a filozófiai fronton hiányzik a fejlett bolsevik bírálat és önbírálat." A Nyugat egész filozófiája ennek megfele­lően nem más, mint ,, . . . selyemfiúk és közönséges bűnö­zők a filozófiában". Ez volt az uralkodó és kötelező hangnem! Csoda, ha az intellektuális ellenhatás a másik végletbe' csapott át?! Az annyit ócsárolt „harmadik út" genezisét itt lehet és kell kitapogatni. A harmadik út spi­ritus rectora: Sztálin. Sztálinizmus nélkül nincs harma­dik út! Az NDK-ban egy háromkötetes mű ezzel a címmel jelent meg: Marx, Engels, Lenin, Stalin: Zur deutschen Geschichte. A könyv a marxizmus klasszikusainak Német­országra vonatkozó írásait gyűjtötte egybe. De a szerzők 359

Next

/
Thumbnails
Contents