Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

ANTISEMATIZMUS - III. 1937 árnyékában

eszme." A mártírhalált halt Korvin Sándor a Brassói Lapokban, az 1934-ben megjelent könyvemet, a Kor pa­rancsot Gide Napló jávai egy füst alatt tárgyalta. Velük demonstrálta a kommunizmushoz elért polgári értelmiség muszáj útját: a szellem erkölcsének kivédhetetlen logikáját, állásfoglalását. Amikor Gide-et a szovjet írók meghívták a Szovjet­unióba, hazatérve, élményeiről könyvet írt. Megírta, amit látott: a jót, a világrengetőt, de megírta azt is, amitől idegenkedett. Ha valaki a személyi kultusz, a dogmatizmus és sematizmus elleni érveket keresi, itt e kezdeti stádium jeleiből pontosan leolvashatja az elmaradhatatlan követ­kezményeket. Én is idézhetnék, de e helyett csak egy sürgöny történetét mondom el. Gide hazautaztában a hatá­ron Sztálin címére köszönő táviratot küldött a vendéglátó Szovjetuniónak. A postahivatalnok azonban nem akarta továbbítani, mert Gide nem volt hajlandó a már kötelezővé vált ,,Nagy" vagy ,,Dicső" jelzőt Sztálin neve elé írni! Gide e tény fejcsóváló elmondásával újra világszenzáció lett: de most már kommunista kiátkozások tárgya és írói anatémák objektuma Párizstól Moszkváig, Feuchtwangertól Romain Rolland-ig. Nehéz volt itt és ekkor objektívnek lenni. Én mégis megpróbáltam. A Magyar Napban meg­jelent cikkemet iktatom ide: André Gide legfrissebb rajongói, akiknek ez a nagy író tegnap még „parfümírozott méregcsatorna" és az „ifjúság fájdalmas kerítője" volt (lásd a szlovenszkói Magyar írást), most alaposan megjárták. Hónapok óta minden kultúrfasiszta rá hivatkozott, és minden hivatkozás alapja szovjet-oroszországi élményeit összegező útirajza volt. Ka­pukat tártak a megtért báránynak, és baráti parolákat nyújtva rikoltották az azonost. Az ilyenkor tipikus kisajá­títási eljárás gőzerővel és gyorsan dolgozott. Könyvét bib­liás argumentumként lobogtatták, kéjelegve idézték, és lázasan hamisították. Hiába cáfolt Gide, hiába tiltakozott az egyoldalú idézgetés és a jogtalan kisajátítás ellen, az idézett mondatok a kommunizmustól megcsömörlött, a Szovjetuniótól elfordult írót dokumentálták cáfolhatatlanul. De a könyvet magát alig olvasta, alig ismerte valaki. Érthető, ha minden magyar kultúrfasiszta örömrepesve 357

Next

/
Thumbnails
Contents