Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

ANTISEMATIZMUS - I. A humánum műfaja

dekretizál, abszolutizál. A dogmatizmus nem ismer logikát, analízist, problémát, kételyt és — iróniát. A dogma: az index és az inkvizíció. A dogmatizmus: középkor. Könyvés embermáglya. Képrombolás és emberhalál. Könyvzúzda és imamalom. Parancs és tilalom. A dogma az ószövetségi láthatatlan, kegyetlen Isten. A dogmának nincsenek Jézusai, Husz Jánosai, Ossietzkyjei, Fučíkja.i, Radnótijai. A dogmának nincs vértanúja. Az index és inkvizíció másokból és másoknak teremt mártírokat. Dogmatizmus nem adhat gondolatot, hitet, szeretetet. Ahol csak igenelni lehet és szabad, ott eltűnik, kiűzetik a gondolkodás első rezdülése, ősi ikerpárja: a csodálkozás és a kétely. A filozófia tudvalevőleg ez ikerpárral kezdődik és végződik. A dogmatizmus értelemellenes; és így végeredményében — irracionalizmus. Az irracionalizmusnak nincs nagyobb ellensége, mint a gondolat. A dogmatizmus: a szellemi restség, a gondolatgyávaság barbarizmusa. Friedrich Wolf, a német dráma- és regényíró, csehszlovákiai emigrációjában a gondolat, a gondolkodás hősi kritériumát szövegezte: ,,A legtöbb bátorságot a gondolkozás követeli... és a gondolkozásnak való engedelmesség." A dogmatizmus: a vak engedelmesség. Csak így lehet a kizárólagosság merevsége, a kíméletlenség brutalitása. A dogmatizmus: az antihumánum! A dogmatizmus a csalhatatlanság illúziója, de valósága ez illúzió terrorja. A dogmatizmus a bizonytalanság bizonyossági diktátuma. A dogma agyaglábakon jár. Amilyen mértékben kisebbedik, lúgozódik és zápul az eredeti nagy és szent eszmei tartalom erkölcsi valósága, olyan mértékben nő a dogmatikus tartalmatlanság: az előírás, a parancs, a tézismerevség, az uniformizálódás, a nivellálás és kérődzés. Maga a dogmatizmus a legteljesebb formalizmus: a kifolyt tartalom! A frázis! Ahol a frázis uralomra kerül, ott megszűnt a mondanivaló. Iszaak Babel az 1934-es első szovjet írókongresszuson a forradalmi harc és a szavak viszonylatáról beszélt: „Ennek a harcnak kevés szóra van szüksége, de ezek jó szavak legyenek; mesterkélt, banális, officiális szavak az ellenség malmára hajtják a vizet. A banalitás ma már nem rossz jellemtulajdonság, de bűntett. Sőt ennél is több: a banalitás — ellenforradalom. A banalitás a mi legnagyobb ellenségünk." Babel itt forradalmi hőfokon ismételte meg 332