Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - Főszerkesztő Kolozsvárott - 3. A Korunk negyven éve

És a kor történelme újjáélesztette. 1957-ben újra megindult a Korunk — a korváltozásnak megfelelően — új küldetéssel. Már nem a progresszió, a marxizmus és az antifasizmus magyar összlapja. Belső, fontos romániai szerepe van. A külföldi munkatársak már nem képezik a lap gerincét; esetlegesek és a minimumra redukálódtak. Talán ez a mai kép és csökkent kisugárzás az oka, hogy például Magyarországon egyes sajtóorgánumokban a Korunk negyven évére főképp mint a romániai kommunista párt és irodalom ügyére gondolnak: elsődleges romániai jelentőségére. A Korunk irodalomtörténeti helye és szocialista történelmi jelentősége ma már olyan egyértelműen tisztázott, és olyan köztudomású, hogy a romániai vonalra leszűkített sablonos megemlékezések szinte történelemhamisításként és így kegyele!sértőn hatnak. Ami az 1926-os indulás és az 1940-es erőszakos megszakítás közé esett, az egyetemesség volt minden értelemben. A Korunk minden volt, csak nem erdélyi specialitás és romániai jellegzetesség. Csak fel kell lapozni a munkatársak nevét és beleolvasni — bárhol — a cikkek, tanulmányok, versek, széppróza szövegébe, és mindenki előtt nyilvánvalóvá válik a Korunk kollektív indítéka és kihatása. Összmagyar ügy volt, adalék és summázó világmondanivaló. Az utódállambeli szerkesztőségek és kiadóhivatalok láthatóan és kitapinthatón ezt éppúgy bizonyítják, mint a munkatársak névsora és lakhelye New Yorktól Moszkváig és Stockholmtól Rómáig. Fordításokban, kritikákban és ismertetésekben a világirodalom és világkultúra kapott helyet a Korunk ban. A szovjet irodalom itt nyert legnagyobb magyar nyilvánosságot, és a Duna-tér írói Čapektôl jilemnickýig, Ivo Andričtól Tudor Argheziig is itt adaptálódtak. A magyar irodalom elképzelhetetlen a Korunk ban jelentkező vagy bemutatott Veres Péter, József Attila, Illyés Gyula, Déry Tibor, Nagy Lajos és Remenyik Zsigmond nélkül. Kassák Lajos és Hatvany Lajos írásai az első évfolyamokban sűrűn szerepeltek. Molnár Erik (Jeszenszky néven) főmunkatárs volt. A festő Désí Huber István írásainak a Korunk adott fórumot. Az emigránsok Lukács Györgytől Háy Gyuláig, Bölöni Györgytől Barta Lajosig, Balázs Bélától Sinkó Ervinig e közös szinten szóltak minden magyarhoz. Az erdélyi írókat itt vizsgáztatták más, új, egyetemesebb 140