A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)
Második nap: A csehszlovákiai magyar szakértelmiség szervezkedése - Peéry Rezső: A szlovenszkói magyar irodalom válsága
A szlovenszkói magyar irodalom válsága Irta; Peéry Rezső A jelenségek azt mutatják, hogy Szlovenszkón végleg lezárult a polgárság irodalmának az a kora, amikor a szellemi produktumok induktive jöttek létre s az ittélő magyar középosztály változásait mutatták: tehát társadalmi problematikát adtak, változásokat és eltolódásokat mutattak be, amik a társadalmi rétegek mozgásainak feleltek meg. Mik ezek a jelenségek? Először is egy későszülött irodalmi lappal megtörtént történelmi szatíra: az Uj Munka halála. Ez a lap későn jött, az eldifferenciálódások korában, abban az időben már, amikor az értelmiség a világválság hatása alatt, az osztályharc kiéleződésének a hatása alatt, a vele végbemenő társadalmi változás folyamányaképpen választásra kényszerült, — vagy létérdekében offenzívába megy a kapitalista világrend ellen, amely az emberiséget a társadalomban elbarbarizálja és kipusztítja — vagy esetleg gátlásai miatt, végzetes elneveltsége és vaksága következtében vállalja a burzsoá rend deffenzivájának mindinkább brualizálódó, mindinkább nyiltabb, mindinkább szinte a. fizikai védőeszközökre utalt állását. A szabad pályákon dolgozó polgárság egyre nagyobbodó életdeficitje, a magyar uri kúriák egyre kisebbedő liberalizmusa, a helyes élethelyzet-felismerésből mindig balrább tolódó fiatalság, az úgynevezett klasszikus középosztálynak fokozódó letargiája: hagyományait feladó polgárság védelmi idején jelent meg ez a lap, ami liberális süritője akart lenni az itteni szellemi életnek, de szigorúan az objektivitás, tehát a semlegesség vonalán s dokumentáris első számában éppen azt summázta, hogy az intellektuell csoport, aki csinálja, annyiban hü marad kulturtradicióihoz — tehát nem választja a deffenzivát — amennyiben nem tudja, miről van szó, nem tudja, hol az igazság, nem érzi, hol a megváltás, s ezért a fejlécben halálraitéli magát. A polgári intellektuell a morituri te salutant finom irodalmi gesztusával akart korszerű lenni Szlovenszkón, s a kisebbségi magyar burzsoá e finom és dekadens ötletből valóságot csinált és megölte habozó gladiátorait a kételkedésnek s a lelkiismeretnek. A lefeléforditott ujj az öntudatos kisebbségi burzsoá gesztusa volt. Nyilvánvaló, hogy ma nem kellenek neki kávéházi bohémek, akiket azért tart ki, hogy kételkedjenek a polgári lét és törvények abszolút szilárdságában, hanem a nehéz helyzetben osztálypropagandistákra van szükség, úgynevezett társadalomfenntartó tendenciákra, amik: a magyar történelmi osztályok múltjának,.
