A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Második nap: A csehszlovákiai magyar szakértelmiség szervezkedése - Krammer Jenő: A tökéletes embernevelés felé

IV. A M AGVE'CÖ folyóirat kapcsolatot teremt a spon­tán ifjúsági mozgalmak, a dolgozó tömegek mozgalmai, a szo­cialista intelligencia s a tanítóság között. V. A MAGVELŐ folyóirat harcot hirdet a tanítóság gazdasági, szociális és kulturális érdekeiért s a szocialista pe­dagógiáért. A gyűlés a MAGVETŐ folyóirat előkészítésével Dobossy Lászlót, K r a m m e r Jenőt és Szántó Jenőt bizta ',meg s egyben kimondotta az uj tanítók mozgalmának, mint a szocia­lista szakintelligencia külön munkakategóriájának kiválását a Sarló kereteiből. A tökéletes embernevelés felé Irta : Krammer Jenő L A szocialista nevelés. A szocialisták felismertlék a kapitalizmus válságát és eb­ből a felismerésből kifolyólag a jövő nemzedéket a szocialista világ számára kell életrevaló, munkás emberekké nevelniök. Ezért be­szélünk ma szocialista nevelésről. Pedig talán helytelen ez az el­nevezés, mert a nevelésben csak embernevelésről lehet szó, embe­reket kell nevelnünk a társadalom részére, igaz és épitőakaratu embereket. A szocialista nevelés legföljebb fokozottabb mérték­ben, bátrabban és szabadabban akarja ezt, mint a kapitalizmus rab­szolgaságába hajtott polgári nevelés tehette, mer csak embert ne­velni és nem a nagy tőke számára engedelmes, szolgálatkész, fel­felé hizelgő vazallusokat. De éppen, mert mer csak embert ne­velni, a szocialista nevelőknek sokkal inkább kell tisztelniök a gyermekben és a serdülő ifjúban az egyéniséget és az ifjúságot. Tudniok kell, hogy a nevelés művészet, hogy a gyermeki lélek és még inkább a serdülő ifjú lelke kimeríthetetlen és kitanulhatatlan, igy a nevelésnek végtelen tapintatos, finomérzékü lelkiséggel kell hozzájuk közeledni, hogy felébressze, kifejlessze és ápolja bennük az összes szunnyadó erőket, ne gátolja meg kibontakozásukat, en­gedje fejlődni a kis embercsemetét. Paradoxonnak tűnik, de el­vitathatatlan az a követelés, hogy a szocialista nevelésnek még sok­kal individuálisabbnak kell lennie, mint a polgári volt, (mert ma már nem tud az lenni), hogy előhívja mindenkiben tehetségének legjavát és azt aztán a közösség szolgálatába állítsa. Hisz a szocia­lizmusnak az elve éppen az kell, hogy legyen, hogy mindenkiben 71

Next

/
Thumbnails
Contents