A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Második nap: A csehszlovákiai magyar szakértelmiség szervezkedése - Wein Gyula: A fiatal építészek programja

Látjuk a tehetetlenségünket a mai társadalmi renden belül, de látjuk éppen az építészetnek a forradalmasító erejét a mai rend megváltoztatására, ha tudatosítjuk a mai lakásviszonyokat és ezek ismeretanyagát szembeállítjuk az építészet tudományosan és technikailag kifejlett lehetőségeivel. A tágabb értelemben vett építészet magában foglalja egész kulturánk anyagi eredményeit, ez határozza meg anyagi életünk külső formáit és ennek a javulása csakis az emberi élet egyetemes megjavításában érhető el a társadalmi rend megváltoztatása által. Munkaterünk a lakásépítésnek és a lakóházak helyes elhelyezésének a vizsgálására szorítkozik, és pedig azért, mert a lakóház az az épülettipus, amelyet a legjobban befolyásol az embernek a társadalmi berendezkedéstől függő és azzal változó életmódja, mig a többi, csak a technika és tudomány fejlettségétől és a biológiai embertől fii?<?ő épülettipus nem képezheti a Sarló építészcsoportján belüli munkánk tárgyát és ezeknek a fejlődésére csak egyénenként, mint praktikus építészek és az építészeti szakiskolákon keresztül a főiskolareform-mozgalmakba való belekapcsolódással akarunk befolyást gyakorolni. Konkrét munkánk két részre oszlik, a falusi és a városi építészet vizsgálására. A falu és város különbségét nemcsak a házcsoport nagyságában látjuk. A falu az individuálisan termelő, elmaradott agrárember lakóhelye, mig a városokban a munka nagyrészben kollektivizálódott. A falun tehát a közel jövőben számolnunk kell magának a termelési módnak a megváltozásával, mig a városban csak az emberi élet többi megnyilvánulásának az összhangba hozása várható a kollektiv termelési móddal. A falusi építkezés egy eddig teljesen elhanyagolt ága az építészetnek. A helyzetanalizist itten egészen elölről kell kezdeni, mert még adatokat is alig találunk a szakirodalomban a falusi lakásviszonyokról, a kérdés beható tárgyalásáról nem is szólva. A Sarló néhány építész-tagja bejárta a nyáron Csallóközt és a gyűjtött anyagot feldolgozva fogjuk megszerezni azokat a szempontokat, amelyek szerint hozzákezdhetünk a kérdés mélyebb és tudományosabb tanulmányozásához. A városi építészet vizsgálásában bekapcsolódunk a Levá Fronta építész-szakcsoportjának hasonló irányú törekvéseibe, kiterjesztve azt Szlovenszkó városaira is. Ennek a munkának részletes programját itt nem ismertetem és utalok a Levá Fronta közleményeire és a proletárlakásviszonyokat tárgyaló prágai kiállítására. 6t