A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Első nap: A csehszlovákiai magyarság helyzete - A csehszlovákiai magyar szociográfiai intézet tervezete

függéseit, hogy az anyaggyüjtők képesek legyenek esetleg a kérdőivek kereteit túllépő önálló munkára is. II. Az anyaggyűjtés munkáját két osztály végzi: a városi és a falusi osztály. 1. A városok szociográfiai adatait az illető városokban hoszszabb ideig tartózkodó munkatársak, illetve az azokból alakult bizottságok gyűjtik össze. Az intézet vezetősége rendelkezésükre bocsátja a kérdőiveket, segítségükre van a statisztikai anyag beszerzésénél és megadja a munkabeosztás alapvonalait. A munkabeosztás részleteit a városi munkatársak, illetve bizottságok maguk dolgozzák ki. A szükség és lehetőség szerint alcsoportokra oszlanak. A fényképanyag elkészítésére szükség esetén az intézet vezetősége küld ki fényképészt, akinek a munkáját az anyaggyüjtő munkatársak, illetve bizottságok irányítják. 2. A falvak szociográfiai adatait az intézet vezetősége által a munkatársakból alakított vándorcsoportok végzik az intézet vezetősége által nekik kiutalt vidékeken. Az intézet igyekszik a falusi szociográfiai munka számára állandó falusi munkatársakat toborozni. III. Az anyag feldolgozása az anyaggyűjtés által nyert részletképek országos összefoglalásában áll. E célra az intézet vezetősége áttekinthető gyűjteménybe foglalja a kitöltött kérdőíveket, összegyűjti és rendszerezi a fényképanyagot, továbbá statisztikai és társadalomtudományi könyvtárt szervez és az anyag feldolgozását e célra szervezett bizottságoknak osztja ki. Az anyag feldolgozásából keletkező tanulmányokat az intézet folyóirata adja ki s előadások, valamint kiállítások utján propagálja. Az intézet vezetősége pályadíjakat is tűzhet ki egyes témaköröknek, különösen szaktudományi kérdéseknek a szociográfiai anyag alapján való feldolgozására. II