A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Első nap: A csehszlovákiai magyarság helyzete - A viták eredménye

tiv gazdálkodást igényli s az eladósodott, tönkrement kisgazdát egyedül a proletárfrontba kapcsolt önkéntes kooperáció, a szövetkezeti rendszer mentheti meg a teljes szétmorzsolódástól a kapitalizmus végső rugaszkodásai közepette és segítheti át az uj szocialista életbe. À viták eredménye A kongresszus Zsolt László előadásával kapcsolatban egy még teorétikusan tisztázatlan kérdést vetett fel. Tudományosan, nemzetközi általánosságban és világméretekben, meg kell világítani az imperialista kapitalizmus hanyatlása korában előálló gyarmatosítás ama különleges esetét, amely polgáriasodó területeket ér és megszünteti, sőt visszafejleszti e területeken a kapitalista fejlődést. A Sarló elhatározta, hogy összegyűjti az erre a kérdésre vonatkozó tudományos anyagot s a kérdés teorétikus tisztázására felkéri a tudományos szocializmus nemzetközi művelőit, különösen a német és orosz szakembereket és a teorétikus tisztázás érdekében felhivja figyelmüket a szlovenszkói és kárpátaljai viszonyokra. A szociográfiai előadássorozat alapján a Sarló kongresszusa a szociográfiai munka rendszeresitéséről és továbbfejlesztéséről, valamint a szociográfiai anyag tudományos feldolgozásáról gondoskodott. A vitanap eredményeként a Sarló két munkabizottságot teremtett. Az első, a szociográfiai bizottság, a vándorlások és egyéb népismereti kutatások eredményeit rendszerezi, ellenőrzi az állami statisztikával és megjelenteti. A kongresszus e szociográfiai munkabizottság vezetésére J ó c s i k Lajost kérte fel. A második munkabizottság feladata a csehszlovákiai magyarság gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyainak, belső és külső ellentéteinek, mozgásjelenségeinek szociológiai vizsgálata és feldolgozása. A szociológiai munkabizottság vezetésére a kongreszszus Zsolt Lászlót kérte fel. A munkabizottságok tagjait a Sarló névsorából a konkrét szükségesség szerint jelöli ki a két bizottsági vezető. A szociográfiai bizottság elsősorban a Sarló 1930-iki szociográfiai anyagát rendszerezi s késziti sajtó alá. A további munkafeladat a szociográfiai munka kiemelése a Sarló mozgalmi kereteiből s egy külön csehszlovákiai magyar szociográfiai intézet létesítése, amelynek tervezetét is meghatározta a kongresszus. A szociológiai munkaII