A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Első nap: A csehszlovákiai magyarság helyzete - Ferencz László: A földkérdés a csehszlovákiai magyarság életében

lett adósságra vett föld és felszerelés segítségével kezdték gazdálkodásukat, ma már elmenekülnek a földről, ahová őket kihelyezte előőrsül az imperializmus. A Csallóközből jelentik vándoraink: „A csallóközi kis kolonisták helyzete szintén siralmas. Nagyrészt kölcsönbefektetéssel kezdték gazdálkodásukat. Mindenük meg van terhelve adóssággal, a kamatokért dolgoznak családostul, munkást alkalmazni nem tudnak. Sokan minden vagyonukat hátrahagyva menekülnek, csak ingóságaikat mentik, ahogy tudják — éjjente." Hogy milyen eltolódásokat hozott létre a földreform az egyes agrárosztályok birtokállományában, ma még pontosan megállapítani nem tudjuk. Az összehasonlító statisztikai adatok Szlovenszkóra és Kárpátaljára nézve még nincsenek földolgozva. A földreform eredményeiről csak vándorlásaink nyújtanak némi útbaigazítást. Ezek oda mutatnak, hogy a földmunkásság és a kisparasztság édes-kevés földet kapott. Inkább a középparasztság erősödött meg. Mit eredményezett tehát a földreform a szlovenszkói és kárpátaljai földmunkásságnak? Nyomort! Az állam felosztván a nagybirtokot, a földet nem adta oda azoknak, akiket ezáltal megfosztott a munkalehetőségtől. Az uj földesurak, a maradékbirtokosok modern gépekkel jöttek s az emberi munkaerőt a minimumra redukálták. A szlovák, magyar és ukrán földmunkás munkanélkülivé vált. A csehszlovák földreform eltüntette a kirívó mamutbirtokot, de nem adott földet a kisparasztnak és a földmunkásnak s ezzel jóidőre elvette reményét annak, hogy valaha is löldhöz jussanak. A földhözjutás reménye ezzel ugyan meghalt, de annál intenzivebben él bennük az elveszített munkaalkalom és életlehetőség visszakivánása. Ezt a jellemző pszichológiai momentumot nem egy vándorunk tapasztalta utja közben. Munkát és kenyeret akarnak, de nem látják lehetőségét annak, hogy valaha is földhöz jussanak. Még erősebb kiábrándulásban volt része annak a kisszámú földmunkásságnak, mely ugyan földet kapott, de nem lévén elég forgótőkéje, elvesztette azt. A földreform nem hozott egyebet a földmunkásságnak és kisparasztságnak, mint kiábrándulást reményeiből és földvágyából. Amit a földreform nem végzett el a magyar parasztságban és földmunkásságban, azt elvégezte a harmadik főesemény, a mezőgazdasági válság. Az agrárkrízis, mely már a világháború óta érlelődött, a legutolsó évben rendkívül kiéleződött. A mezőgazdasági világválság alapokai abban az ellentétben keresendők, mely a modern, mezőgazdasági gépekkel felszerelt, racionálizált nagybirtokokon előállott túltermelés és ugy a városi, mint a falusi proletariátus fogyasz4 49