A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Első nap: A csehszlovákiai magyarság helyzete - Ferencz László: A földkérdés a csehszlovákiai magyarság életében

A földkérdés tehát, mint a forradalmi proletármozgalom agrárprogramjának kérdése, szükségessé teszi azoknak a gazdasági és szociális adottságoknak a dialektikus vizsgálatát, melyek a mai agrártársadalom generációira tömegpszichológiai befolyással voltak vagy vannak. A szlovenszkói és kárpátaljai parasztság pszichéjére az utóbbi generációk folyamán három komoly gazdasági és társadalmi horderejű esemény hatott: a magyar proletárdiktatúra, a csehszlovák földreform és az utóbbi évek agrárkrízise. Csak e három kérdésnek és a parasztság osztálytagozódásának beható vizsgálata után leszünk képesek a szlovenszkói és kárpátaljai proletariátus számára oly agrárprogramot ajánlani, mely biztosítja a szlovák, magyar és ukrán parasztság részvételét a forradalmi szocialista átalakulásban. A földkérdés Szlovenszkón és Kárpátalján különösen na^y fontosságú. A lakosságnak több, mint fele az agrártársadalomhoz tartozik. Ez az óriási tömeg, majdnem két millió ember, nem képez azonban egységes osztályt, hanem mély szociális differenciák hatják át. Az agrártársadalmon belül a legszámosabb osztályt a mezőgazdasági proletariátus képezi. Ezek a tulajdonképeni mezőgazdasági munkásak (földmunkások), Cselédek, béresek, szolgálók és szolgálólányok a nagybirtokosoknál, erdei munkások, favágók a nagy erdőbirtokokon, napszámosok és szezonmunkások. Ök a legerősebben kizsákmányolt részei az agrártársadalomnak. 12, 14, sőt 16 órát dolgoznak nyáron naponként nevetségesen alacsony bérekért. A Csallóközben 12 Kč napszámot fizetnek a férfi munkásoknak, 8 Kč-t nőknek. Tejfaluban a primáši birtok bérlője nem ád többet 6—7 Kč-nál. Egyik csallóközi vándorunk jelenti Nagymagyar környékéről: „Ha megtudnak a környéken valamilyen munkát, készek éjfél után 2 órakor fölkelni és 20 kilométert gyalogolni, hogy valahogyan 8 Kč napszámhoz jussanak." A második csoport a kisparasztok, zsellérek, félproletárok csoportja. Ezeknek legfeljebb tiz holdig menő földdarabkájuk van, mely ritkán elégséges arra, hogy egy normális számú családot eltartson. Legtöbbnyire csak saját szükségletükre termelnek, fő bevételi forrásuk a bérmunka. Nyáron a szezonban mezőgazdasági munkát vállalnak, télen a bányákba és ipari üzemekbe mennek vagy favágást és egyéb munkát végeznek. Ez a második csoport nincs az előbbiektől, a tisztán bérmunkásoktól pontosan elkülönülve. Sok mezőgazdasági bérmunkásnak van egy-két hold földje, amelyen, mig ő az üzemben dolgozik, a felesége és gyermekei gazdálkodnak.