A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Első nap: A csehszlovákiai magyarság helyzete - Ferencz László: A földkérdés a csehszlovákiai magyarság életében

zad végének kiildöttségező divatját. A legritkábban fedezhető fel valahol életerős vitális megmozdulás, mely nemcsak a rendszer részletei ellen fordul. Szakszervezeti mozgalmak sehol, ehhez nincs a népben magában iniciativa, ide beavatkozás kellene, sok fölvilágosító munka egy felelősségteljes intelligencia részéről. A tömegek paszszivak és várakozók. Csak helyenként csap át ez a várakozás forradalmi hangulatba egy rövid időre, hogy azután eltűnjön a hiányos szervezés és a munkáspártok nemtörődömsége folytán. A szlovenszkói magyar falvak százaiban a munkásság tanulni akar, ismerni az utat, melyen haladnia kell, hogy hiábavaló mozgalmait egyszer már egészséges akció tetőzze. Itt az intelligens fiatalságra nagy feladatok várnak. A földkérdés a csehszlovákiai magyarság életében Irta : Ferencz László A földkérdés azoknak a hatalmas tömegeknek a kérdése, amelyeknek fő termelési eszköze a föld s fő jövedelmi forrása mindama érték, amit a földbe befektetett munkájuk létrehoz. A föld tulajdonjoga határozza meg ezeknek a tömegeknek társadalmi viszonyait, amennyiben a földtulajdonon alapuló osztálytagozódás támaszt az agrártársadalomban ellentéteket, fakaszt megoldatlan problémákat. Tévednénk azonban, ha a földkérdés okait és megoldási lehetőségét csak az agrártársadalmon belül keresnénk. Az agrártársadalom csak egy része az egész emberi társadalomnak, melytől csak a földnek, mint termelőeszköznek a különös helyzete az árutermelő társadalomban választja el. Azok a szükségleti cikkek, melyeket a földműves állit elő, termelési és anyagi tulajdonságaiknál fogva nehezebben kerülnek az áruforgalomba és ennél fogva a kapitalizmus fejlődése a mezőgazdaságban is lassúbb, mint a termelés más terén. A földkérdés lényegében külön kérdéssé csak a tőkés termelőrendben vált, de itt se vonatkozott el a többi társadalmi problémáktól, az uralkodó társadalmi rend döntő befolyást gyakorolt jellegére. II