A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Első nap: A csehszlovákiai magyarság helyzete - Jócsik Lajos: A gazdasági és társadalmi változások

föltételei annak a jelenségnek is, amit a köztársaság nemzetiségi vidékein a renegátok jelentenek. Jelentős tömege porlad igy szét a szlovenszkói magyar középosztálynak részben régi egzisztenciákról való leszorítás, részben pedig az expatriálás és a renegálás nyomása alatt. Itt jelennek meg a proletarizálódás gyökerei, amelyek később a középosztály és a proletariátus osztályt határoló vonalán eszközölnek jelentős eltolódásokat. De nem valósul meg a középosztály gazdasági helyzetét átváltoztató tendenciákra való felelet, vagy a középosztály viselkedése ezekre a tendenciákra mindig egyenesvonaluan. A középosztály bizonyos része ellenzéki társadalmi és politikai mozgalmakat állit szembe a cseh imperializmus törekvéseivel. Ez a mozgalmasság a régi hatalmi helyzet emlékéből és a ránehezedő gazdasági nyomás közvetlen fölérzéséből táplálkozik. A kisebbségi helyzet első éveiben a magyar középosztály párhuzamosan halad a kisebbségi burzsoáziával s ez a tény a soviniszta jelszavakkal operáló politikának kedvez s nehézizé teszi a gazdasági erőhatások tiszta fölismerését. De amint a kisebbségi burzsoázia az aktivizmus sínjeire kanyarodik, az, előbb egységes ellenzéki front bizonyos mértékben szétmállik, mert a magyar középosztály az őt vezető burzsoáziából, amelynek hátvédje volt, kiábrándul. A magyar nemzeti párt és keresztényszocialista párt viszonyában érezhetők ezek az ellentétek először ideologikus térben. Később látni fogjuk, hogy hogyan likvidálódik éppen most végleg ez a jelenség a középosztály legalsóbb rétegeinek forradalmi balratolódása következtében. Előbb már emiitettem, hogy a kapitalista terjeszkedés extenzív iránya megszűnvén, az intienzivvé fejlődik át s ez annyit jelent, hogy a kapitalizmus hallatlan mértékre növeli a kizsákmányolást szolgáló tendenciákat a meglévő keretekben. Ez mindaddig sikerül is, amig van, mit célbavegyen ezen akcióval. Szlovenszkón még van intenziv terjeszkedési lehetősége a kapitalizmusnak, s többek között azért, mert a középosztály iparos és kiskereskedői rétegeit még teljesen nem bomlasztotta szét dacára ilyenirányú hatalmas eredményeinek. „Baťa önmaga hatvanezer cipészt semmisített m e g."

6) S azáltal, hogy racionalizált üzemeiben a kézi munka ára egy pár cipő után 4.50 Kč—12.50 Kč s ezzel szemben a kisüzem hasonló tételei 20—45 Kč között mozognak, ezzel a cipész kisipar teljes tönkretevése, s az iparosok maradéknélküli tömegeinek proletársorba és munkanélküliségbe való alányomásának a lehetőségei fölött rendelkezik, amit az a 6) »Slovensko hladuje" cimii röpirat.