A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Első nap: A csehszlovákiai magyarság helyzete - Zsolt László: A gyarmati és osztálykizsákmányolás Szlovesnzkón

A kapitalista országok gyarmatosító politikájában két történelmi etapot lehet megkiilömböztetni. Az első időszakban a gyarmatokból főleg nyersanyagokat importálnak és a gyarmatokba., kész árukat exportálnak. Ez a gyarmati politika már a kapitalizmus keletkezésének idején megkezdődik. A második etap, mikor a gyarmatokba már tőkét is exportálnak és meghonosítják a kapitalista termelést, a XIX-ik század végén kezdődik. Ez a tulajdonképeni imperializmus kora. Az ipar visszafejlesztése, az árugyarmati helyzet kialakulása következtében az ipari tőke által való közvetlen kizsákmányolás csökken ugyan, de helyette annál nagyobbra nő az árucsere, a kereskedelem által való kizsákmányolás ugy az ipari, mint a kereskedelmi tőke javára. Ez két alakban jelentkezik. Egyrészt abban, hogy az ipari cikkek ára a mezőgazdasági cikkek árához képest viszonylag magas a nagy ipari vállalatok és tőkés csoportok monopolisztikus piaci helyzete következtében, amelynek segítségével az ipari tőke közvetve kizsákmányolja a kisgazdákat. Másrészt a kisiparosnak és kisgazdának aránylag sokkal többet kell dolgoznia, mint a gyárnak vaey nagybirtoknak, hogy termékéért ugyanazt az árat érje el. Minthogy az ár az átlagos termelési.költségek szerint igazodik, a gyáros ugyanannyit nyer, mint amenynyit a kisiparos vészit és igy azt közvetve kizsákmányolja. Emellett épen az ipar leépítése és az óriási munkanélküliség folytán a még alkalmazásban levő bérmunkások életnívója is csökken. A mai szlovenszkói munkabérek nemcsak a cseh- és morvaországi bérek mögött maradnak el, hanem a régi Magyarország idejében fizetett bérek mögött is. i Mindehhez járul az adóprés, amely időleges moratoriu— möktól eltekintve, a krizis folytán nem enyhül hanem erősödik. II