A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Ötödik nap: A diákság és az ifjúmunkásság kérdései - A Vörös Barátság előkészítése

i. A Sarló kongresszusa bizottságot jelöl ki sarlósokból és. ifjúmunkásokból egy legális osztályharcos sport- és kulturmozgalom előkészítésére, amely mozgalom a diákság és lifjumunkásság vörös barátságát hozná létre. Ez az előkészítő bizottság a Sarló segítségével toborzó előadásokat és vitagyüléseket szervez ifjúmunkások számára s az előadások és vitagyiilések hallgatóiból kiválogatja a megalapítandó legális mozgalom élcsapatát. a. Az ďfjumunkás élcsapat toborzását az élcsapat tagjainak önnevelő szervezőiskolája követi. Ez a szervezőiskola három tagozatban folyik: a harcos proletárkulturcsoport, a sporttrénerkurzus és a marxista szeminárium tagozatában. E szervezőiskola megvalósításában a Sarló az ifjúmunkások rendelkezésére áll. 3. Az osztályharcos sport, kultura és tudomány terén kiképzett ifjúmunkások megalakitják Vörös Barátság néven a pozsonyi magyar Proletár Testedző Egyesületet s széleskörű agitációt indítanak az ifjumunkásság és a diákság között a PTE nagyarányú kiépítése érdekében. 4. A pozsonyi „Vörös Barátság" PTE terveket dolgoz ki az osztályharcos sport- és kulturmozgalom országos arányú kiszélesítésére Szlovenszkó és Kárpátalja magyar ifjúmunkásai és diákjai között s evégett sport- és kultursajtót létesít az osztályharc jegyében. A határozatok értelmében a vitagyülés felállitotta a legális Vörös Baráitság eiőkészitőbizottságát. A bizottság tagjai a következők: Geyer József sízerelő, Marek István géplakatos, Pásztori Gyula géplakatos, P ó n y a Zsigmond géplakatos és Száraz József kifutófiu az ifjúmunkások részéről, Balázs András, Fere n c z László és Terebessy János joghallgatók a Sarló részéről. A vitagyülés a toborzó előadások és vitagyiilések témáját a következőkben határozita meg: 1. Természettudományos világnézet. 2. Az ember, mint természeti lény, a kapitalista társadalom korlátaiban. 3. Az emberiség történelme az őskommuniizmustól a proletárforradalomig. 4. A proletariátus története. 5. Munkásélet SSSR-ben, különös tekintettel az ifjumunkásságra és a nemzetiségekre. 6. A német ifjumunkásc-k osztályharcos sport- és kultúrélete. 7. Versenysport és tömegsport. A harmadik sportinternacionálé. 8. Osztályharcos proletárkultura (munkáslevelezés, fali és üzemi újság, szavalókórus, proletárszinjáték, osztályharcos énekes zenekultúra). A vitagyülés erős vita után, amely különösen a diákság szerepe körül forgott, teljes megegyezésben ért véget, amennyiben a 187