A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)
Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Berecz Kálmán: A kisebbségi kérdés megoldása
A mezőgazdaság támogatására az ötéves terv Középázsiában 676. 830. 810 rtfbelt 1 0) irányoz elő. Üzbégisztánban például 1930-ban 2750 traktort bocsátottak a mezőgazdaság rendelkezésére. Tádzsikisztánban a gyapottermelés ma 3—4-szer •olyan nagy, mint a háború előtt. A nemzetiségek gazdasági megerősödésén kivül igen szembeötlő kulturális fejlődésük. Leninnek azon elve, hogy a nemzeti kulturákat fejleszteni és támogatni kell, képezi alapját a Szcvjetunic nemzetiségi kultúrpolitikájának. Az egyes nemzetiségek nyelvének, irodalmának és művészetének fejlődése biztosítva van azáltal, hogy a nemzetiségek nyelvének szabad használati jogát a gyűléseken, bíróságoknál, a közigazgatásban és egyáltalában a nyilvános életben mindenütt elismerik. Az iskolakötelezettségnek a saját anyanyelven való bevezetésével az egyes nemzetiségek kulturája nagy erővel lendült fel. Számtalan olyan nemzetiség van, amely most látott először irott betűt saját nyelvén. 145 nyelv közül 142-ön jelentek meg már könyvek, újságok és folyóiratok. 1923-tól 1927-ig 720%-al emelkedett a nemzetiségi kiadványok száma. 1 1) Mig a cári Oroszországban csak oroszul taníthattak, most a nemzetiségek részére minden fajtájú iskolát létesítenek, elemi iskolákat, egyetemeket, munkásfakultásokat és sok mást. 1926-ban 59.021 nemzetiségi iskola állott fenn 11.529 orosz iskolával szemben 1 2) Külön iskolákat létesítettek az analfabetizmus megszüntetésére, úgyhogy például a csuvaszoknál, ahol 78% volt az analfabéták száma, ma már be van vezetve az általános iskolakötelezettség. Az LTnióban 1930-ban az iskolaköteles gyerekek 71, 1930— 193 i-ben már 97.1 percentje látogatta az iskolát, mig az autonóm köztársaságokban 87.9°/o-a. 1 3) Mindezek a tények azt igazolják, hogy a Szovjetunióban a kisebbségi kérdést minden nemzetközi kötelezettség nélkül valóban megoldották és hogy a kisebbségek politikai, gazdasági és kulturális fejlődése biztosítva van, amennyiben mindjobban törekszenek arra, hogy a nemzetiségek utolérjék a haladottabb Középoroszország gazdasági és kulturális szinvonalat. l ü) „Národnostní otázka v SSSR," 25. lap. 1 3) Ugyanitt 30. iap. 1 2) „Sovětský Venkov 1917— 1927." 1 2) Lidové Noviny 1931. VIII. 22