A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)
Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Berecz Kálmán: A kisebbségi kérdés megoldása
meg, győztes hatalmak az egyetlen egy Kárpátalját kivéve még annyiban sem valósították meg az önrendelkezési jog elvét, hogy kötelezték volna a nemzetiségi államokat a nagyobb tömegekben élő kisebbségek politikai önkormányzatának megadására. Igaz ugyan, hogy az autonómiának szerződésekben való biztosítása sem jelentett volna haladást és megoldást, mintahogy azt például éppen Kárpátalja esetében látjuk, mivel az államok találtak volna módot és okot arra, hogy kötelezettségeik teljesítése alól kibúvót találjanak. Ha az államokat nem hatja ár az az őszinte akarat, hogy kisebbségeiknek az államban valóban otthont biztosítsanak és lehetőséget nyújtsanak arra, hogy azok saját maguk intézve ügyeiket teljesen szabadon fejlődhessenek, nem fog pozitiv eredményt jelenteni a. jövőben sem hasonló irányú intézkedés. Változás csak akkor állana be, ha az államok és kisebbségeik egyenlő félként saját maguk állapítanák meg azokat a módokat, amik a kisebbségek teljesen önálló gazdasági, kulturális és politikai életét biztosítanák, minek előfeltétele a népek szabaddá tétele volna, mert ,,csak szabad nemzet dönthet szabadon sorsáról". 4) Ennek a bekövetkezése azonban a mai társadalom gazdasági és politikai strukturája mellett teljesen kilátástalan. Addig, mig államok és népek más népeket és nemzeteket elnyomhatnak és gazdaságUag kizsákmányolhatnak, a kisebbségi kérdés megoldható nem lesz. Ezt csak a kisebbségek teljes szociális jelszabadulása hozhatja meg, amely viszont csak a szocialista társadalomban képzelhető el, illetve történhetik meg. amint azt a Szovjetunióban élő kisebbségek példájából láthatjuk. A Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetségében a nemzeti kisebbségek kérdése végleges szabályozást nyert, nemcsak elméletileg. hanem valóságban is. Maga a Szovjetunió tulajdonképen ,,többé-kevésbbé autonóm nemzetiségi területeknek, illetve népi kollektivitásoknak az összessége", 5), amely áll az u. n. szövetséges köztársaságokból és az ezeket alkotó autonóm köztársaságokból és autonóm nemzetiségi területekből. „A Szovjetunióban minden egyes nemzetiség, amely csak valamelyes önálló szervezkedési képességgel bir, autonóm nemzeti egységet alkothat és bizonyos autonómiajogokkal rendelkezik". 6) — „Az egész kis népek és nyelvcsoportok az autonóm 4) Lenin. Vitéz Nagy Iván: „Európa kisebbségei" 37. Lúgos. ( i) Balogh Artur: „A kisebbségek nemzetközi védelme." Berlin 192&