A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Berecz Kálmán: A kisebbségi kérdés megoldása

forma ma el nem képzelhető, az természetes. Teljesen lehetetlen volna továbbá minden kis népcsoportnak megadni az önállóságát a mai hatalmi és társadalmi viszonyok mellett. Különben is ez azoknak a kisebbségeknek, amelyek nem egyesülhetnének saját anyanemzetükkel, a teljes pusztulást jelentené, s előbb-utóbb mégis kénytelenek lennének csatlakozni valamelyik szomszéd hatalomhoz. Hiszen az ilyen apró államok politikai önállóságuk mellett is csak a nemzetközi finánctőkének áldozataivá válnának gazdasági kiszolgáltatottságuk és pénzügyi függőségük folytán. Máskülönben meg kétséges volna az, hogy valamely kisebbség kapitalista rétege belemenne-e az anyanemzethez való csatlakozásba, ha az gazdasági érdekeibe ütköznék. Bármennyire is nacionális érzésű a csehországi német polgár, mégis élénken tiltakoznék Csehszlovákiától való elszakítása és a német birodalomhoz való csatolása ellen, mivel az veszélyeztetné azt a gazdasági hatalmi pozíciót, amivel Csehszkr\ ákiábaň rendelkezik.

3) A kisebbségi kérdés ma tidajdonkép szociális kérdés, amely a legszorosabb összefüggésben van a gazdasági kérdésekkel. Ha már most ezzel kapcsolatban vizsgáljuk a problémát és annak megoldási lehetőségeit, látjuk, hogy a kérdés megoldása csak akkor lehetséges, ha adva vannak gazdasági előfeltételei. Mivel azonban a mai viszonyok között teljes lehetetlenség, hogy azokról a gazdasági előnyökről, amiket a kisebbségi adottságok a többségi nemzetnek nyújtanak, az önkéntesen lemondjon, vagyis ténylegesen és nem csak formailag egyenjogositsa a kisebbségeket, ki van zárva annak lehetősége, hogy a kérdés a mai társadalmi viszonyok mellett véglegesen megoldást nyejen. nemcsak a mai hatalmi erőviszonyok fenmaradása esetén, hanem még az esetleges változások következtében előálló erőeltolódások esetében sem! A jelenlegi adottságok figyelembevételével csak két lehetőség áll fenn a kisebbségi kérdés megoldására. Egy részleges, a mai társadalmi rend mellett egyedül lehetséges megoldás: a kulturautonómia, és egy végleges és egyben radikális megoldás: az önrendelkezési jog elve alapján a legteljesebb politikai, gazdasági és kulturális autonómia, mint ahogy azt már a Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetségében megvalósították. Ennek azonban az előfeltétele a társadalmi rend megváltozta1) A csehszlovákiai németek gazdasági helyzetére vonatkozólag lásd: Komunistická revue 1930, I. 252. H—

S: „Nové zjevy v národnostní otázce" cimii cikket. 167