A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Harmadik nap: A csehszlovákiai magyarság kulturája - A Sarló kulturpolitikai progromja

harcos proletárkultura. Ez a különös kultura ismét közvetlenül a dolgozó tömegektől származik s megalkotóinak és hordozóinak gazdasági és társadalmi helyzetét fejezi ki. Ez a helyizet: közös munka a modern termelésben, közös kiszoritottság a termelt javakból és közös harc a kapitalista kizsákmányolás ellen. Ennek megfelelőleg a tömeg olyan szellemi felépítményt produkál, amelyben a proletariátus osztályszolidaritása, osztályharca és szocialista célkitűzései nyernek alakot. így az osztálytudatos proletárok kulturája harci kultura. Jellegét aiz adja meg, hogy a proletariátus önmagát, mint osztályt, nem konzerválni, hanem megszüntetni akarja az osztálytalan szocialista társadalom kivívásával. Ennek a harcos proletárkulturának minden előfeltétele adva van s ha egyelőre elvétve s a primitivitás stádiumában is, de találkozunk már vele, mint a kisebbségi magyar proletariátus közösségérzetének, harci tudatának és szocialista terveinek önkifejezésével. A dolgozó néprétegek kultúrájának marxista analízise alapján állhatta fel a kongresszus a Sarló kultúrpolitikájának programját, amely a népi kulturát a parasztcletből megfelelő tanítással kiküszöböli, de ugyanekkor a maga eredeti értelmében tanulmány tárgyává teszi, a giccskulturával szemben frontot állit s a harcos proletárkulturát céltudatos felvilágosítással s a gátlások eltávolításával előmozdítja. A vítagyülés eredményeként felállított kultúrpolitikai program a következő: I. A népi kultura minden emléke és maradványa felgyüjtendő s tudományosan feldolgozandó az esedékes marxista módszerű magyar népkulturtörténelem számára. Ez a munka kettős célt szolgál: i. tudatositja a népi kultura idejétimult voltát, vagyis kianalizálja a népi kultura 'maradványaihoz rögződött fetisizmust. 2. A tömegek anyagszerű, kollektiv és természetes kulturprodukcióját dokumentálja. II. Pontosan regisztrálandó a giccskultura szerepe a csehszlovákiai magyarság életében s megállapitandók a giccskultura forrásai. A giccskultura, mint a tömegek ideológiai elnevelése ellen céltudatos harcot kell indítani. III. Elősegítendő, felkarolandó és propagálandó minden olyan kulturmegnyilvánulás, amelyet a tömeg a maga proletár osztályszolidaritásának, harcának és szocialista célkitüzé-