A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Harmadik nap: A csehszlovákiai magyarság kulturája - Az első magyar néprajzi kiállitás Pozsonyban

ezűstcsattokat igényel. A kiállítás ekekből a félig parasztgyárt­mányu, — folyékony ezüst vizbecsöpögtetésével elért golyókból és fonalakból variált, -— félig komáromi és nyitrai régi hivatásos ötvösművészeknél készült magyar ezüstékszerekből teljes gyűjte­ményt mutatott be. Különösen figyelmet keltett az üstnek neve­zett ezüstéksizer számos változata, amely után a vele ellátott öl­tönyt üstöskacinak hivják. Ez a népviselet költséges és célszerűtlen volta következtében most hal ki. A kiállitáson az 1931-es szociográfiai vándorlás csallóközi csoportja modelleket is állított ki, amelyeket az eredeti tárgy alap­ján helybeli falusi mesterek készítettek. így a csilizközi Bős község­ből egy lóval hajtott kölestípró malom, a Nagyduna melletti Do­borgaz halászközségből egy régi dunai vontatóhajó, s a Vág és. Nyitra közt fekvő Naszvadról tulipántos diszitésü tornyos ágy és karosláda modellje volt a kiállitáson közszemlére téve. A köles­típró malom, mint kezdetleges termelési eszköz, kiállítása az alap­ját adta meg a népi kultura helyes láttatásának s eleve gátat emelt a polgári gondolkozást jellemző idealisztikus szemlélődésnek. A többé-kevésbé vallási eredetű, idegenből — római pogány­ságból, kereszténységből — lecsapódott, valamint eredeti népi ér­telmű népszokások és néphitek festményeken, rajzokon szerepel­tek. Különösen Prohászka István képei a csallóközi babonákról mutatták jól a primitiv néphit sokszor kézzelfogható, természetes eredetét a mindennapi realitásokban. Az előadók a kiállitáson állan­dóan utaltak a néphitet létrehozó reális motívumokra, amelyek tu­datosításával s a bennük rejlő kérdéseknek a mai korban lehetsé­gessé vált racionális megoldásával a babona eltüntethető. Külö­nösen példaadó volt iitlt a természeti jelenségek természettudományi magyarázásával kianalizálható garabonciásdiák-komplexum s a szo­cialista osztályharc célkitűzéseivel reálisan behelyettesíthető arany­fetisizmus, a lidércfény helyén kincset kereső szegényember babonája. (A kiállítást a Magyar Néprajzi Muzeum nevében meg­látogató Györffy István tetszését a Magyarországon néprajzi kö­rökben csak leírásból ismert kölestipró malom, a természeti egy­szerűségű martosi metéléses ruhadisz és a páratlan érsekújvári ezüstgomb- és csattgyüjtemény nyerte meg.) A paraszti egyszerűségű csupasz, fehér falon a látogatót a ma forradalmi szimbólummá nőtt parasztjelvény: a sarló fogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents