A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Harmadik nap: A csehszlovákiai magyarság kulturája - Az első magyar néprajzi kiállitás Pozsonyban

ezűstcsattokat igényel. A kiállítás ekekből a félig parasztgyártmányu, — folyékony ezüst vizbecsöpögtetésével elért golyókból és fonalakból variált, -— félig komáromi és nyitrai régi hivatásos ötvösművészeknél készült magyar ezüstékszerekből teljes gyűjteményt mutatott be. Különösen figyelmet keltett az üstnek nevezett ezüstéksizer számos változata, amely után a vele ellátott öltönyt üstöskacinak hivják. Ez a népviselet költséges és célszerűtlen volta következtében most hal ki. A kiállitáson az 1931-es szociográfiai vándorlás csallóközi csoportja modelleket is állított ki, amelyeket az eredeti tárgy alapján helybeli falusi mesterek készítettek. így a csilizközi Bős községből egy lóval hajtott kölestípró malom, a Nagyduna melletti Doborgaz halászközségből egy régi dunai vontatóhajó, s a Vág és. Nyitra közt fekvő Naszvadról tulipántos diszitésü tornyos ágy és karosláda modellje volt a kiállitáson közszemlére téve. A kölestípró malom, mint kezdetleges termelési eszköz, kiállítása az alapját adta meg a népi kultura helyes láttatásának s eleve gátat emelt a polgári gondolkozást jellemző idealisztikus szemlélődésnek. A többé-kevésbé vallási eredetű, idegenből — római pogányságból, kereszténységből — lecsapódott, valamint eredeti népi értelmű népszokások és néphitek festményeken, rajzokon szerepeltek. Különösen Prohászka István képei a csallóközi babonákról mutatták jól a primitiv néphit sokszor kézzelfogható, természetes eredetét a mindennapi realitásokban. Az előadók a kiállitáson állandóan utaltak a néphitet létrehozó reális motívumokra, amelyek tudatosításával s a bennük rejlő kérdéseknek a mai korban lehetségessé vált racionális megoldásával a babona eltüntethető. Különösen példaadó volt iitlt a természeti jelenségek természettudományi magyarázásával kianalizálható garabonciásdiák-komplexum s a szocialista osztályharc célkitűzéseivel reálisan behelyettesíthető aranyfetisizmus, a lidércfény helyén kincset kereső szegényember babonája. (A kiállítást a Magyar Néprajzi Muzeum nevében meglátogató Györffy István tetszését a Magyarországon néprajzi körökben csak leírásból ismert kölestipró malom, a természeti egyszerűségű martosi metéléses ruhadisz és a páratlan érsekújvári ezüstgomb- és csattgyüjtemény nyerte meg.) A paraszti egyszerűségű csupasz, fehér falon a látogatót a ma forradalmi szimbólummá nőtt parasztjelvény: a sarló fogadta.