A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Harmadik nap: A csehszlovákiai magyarság kulturája - Az első magyar néprajzi kiállitás Pozsonyban

Az első magyar néprajzi kiállitás Pozsonyban A Sarló néprajzi kiállítása a Pozsonyi Müvészegyesület helyiségében átiogó képet adott a Kisalföld magyar népi kultúrájáról. A néprajzi anyag könnyed csoportosításokban, színesen nyert elhelyezést a muzeumok szokott merevsége nélkül. A tárgyak közvetlenül az előadó és a szemlélődő kezeügyébe estek, miután a főcél a tanítás és az élményszerű meggyőződés előmozdítása volt. A látogatók állandóan magyarázatot kaptak mindenről s a magyarázat nyomán vita fejlődött ki. A többnyire vidéki származású tanítóképzősök, cserkészek és ifjúmunkások látogatásaik alkalmával maguk ás értékes néprajzi adatokat szolgáltattak be a vita folyamán a maguk falujából. Az anyag egyrészt szemléletessé tette a népi kultura közvetlen származását az őstermelő parasztközösségbői s e közösség bensőséges viszonyából a természethez s bemutatta a primitiv őskultura egészséges voltával szemben a néphez lesiilyedt uri és polgári kultura elkorcsosulását, másrészt igazolta azt, hogy a népi kultura a technika korszakában szükségszerűen elhal. Az anyagmeghatározta primitív fafaragást tüntették fel az érsekújvári sulykolok, mángorlófák, virágkarók, furulyák, ostornyelek, de különösen a fokosok. Ezek között azonban faragatlan nyelvit is láttunk, mert az eltört régi cifrázott nyelet ma már csak egyszerű pálcával helyettesíti a paraszt. Elitünt körülötte az erdő s megváltoztak cselekvésének, alajkitásainak, szükségleteinek régebbi anyagi lehetőségei. Egv érsekújvári parasztszoba disze: kis kápolnában Mária a keresztről levett Krisztussal, s egy doborgazi paraszttehetség busuló juhásiza a fadarab lehetőségeiből kiinduló primitiv fa faragás és festés jellegzetességeit viselte magán. A paraszti faragómüvészetet adta vissza az érsekújvári parasztépitkezés, házberendezés, életszükségleti tárgyak, munkaeszközök, szerszámok, fejfák, gémeskutak rajzgyüjteménye is, valamint az a gyűjtemény, amely az 1926 — 1931 között Csallóközben, Mátyusföldjén,