Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945

Darvas János

KÖZÖNSÉGES HARCTÉRI ESET Te embert öltél. Én tanúja voltam. Akkor mindnyájan gyilkosok valánk. A hátból, hegyről, erdőn vad gomolyban A muszkák jöttek végrohamra ránk. Mi ketten voltunk két szakasszal ottan, Hullott az ólom jégzápor gyanánt. Hullott az ember. S töltényem-fogyottan A véget vártam, a nagy vak talányt. Egy muszka céloz. Rám. Biztos: talál. Két lépés. Nem több. Ez hát a halál. De te rálőttél, s ő reám bukott. Én félrelöktem. Véres lett kezem. Te tudsz csak erről, és csak én tudok. Te embert öltél. S én ma létezem. 75