Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945

Győry Dezső

Akkor is szeretem, ha nem vagyok szolga, ez nem a bér dolga, ez a lélek dolga. Elégszer tudattuk a szívünk ezekkel még az ó-vártán, hát: félre a kezekkel, félre a kezekkel, koncleső prókátor, s neked is, hiú, ál bérért-prédikátor: mi bajunk sincs nekünk népünkkel, anyánkkal, csak rajta-élősdi pár gonosz fiával, kik műkuruckodnak a más keservéből, s hizlalják maguk — a magyar szenvedésből: kik zavart kavarnak, és abban halásznak: akik előőrsben testvérre vadásznak; kik mikor jégverés rontott a határnak, gyors karóra kaptak, s ők is nekiláttak, akik — hogy az Isten fizessen meg érte! — ellenségnél többet lőttek a testvérbe; s kik, feltolakodván, anyánk s közénk állva, bérgyilkosoknak is torz díszére válva, míg mi vártán vívtunk ellen ellenében: orvul hátba döftek az — anyánk nevében. Pozsony, 1933 159