Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945

Forbáth Imre

BORDAL Bort adjatok! lázam van és fázok, repülni vágyok forró ívben, mint sirály, kinek a mámor a szívére szállott, jéggel és röpkedő szikrákkal koronázott király, pókhálóval szőtte be szívemet a bánat, párosodtam a zúgó városokkal, drótozzátok be a koponyámat metafizikával és üdvös dallamokkal. Bábel tornyában liftboy voltam, Noé bárkájában rádiótelegrafista, a fórumon én is szónokoltam, most senki se vagyok: betelt a lista; felkopik itt a dalnokoknak álla, ritka a garas — rongyos a kabát, kocsmazaj és utcalárma kíséri a költő dalát. 111