Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945

Forbáth Imre

SZLOVÁK TÁJKÉP Ořem Laz fölött szárnyait suhogtatja a szél, A szél, a szláv szél, átok és ima kevert je, Harangszó és elégedetlen prüszkölés: Sziszeg a szél a fenyvesek fölött. Kvarctól csillog a föld, terméketlen, kemény, Kemény és bosszús, gyér gyümölcsű föld. Bégető nyáj és káromkodó ember. Gyetváni dal: szerelem, fütykös és farkasok. Megdömöckölt emberarc: ilyen a táj! Sértésre és pofonra bosszút grimászkodó, Sörteszakállú, csontos, támadásra-meztelen fogakkal. Még suhog a korbács a szláv hegyek között. Úri gőg fütyül. Meddig? Meddig? Meddig?? Köszörült késeket sziszeg már a szél! Először „Tót tájkép" címmel jelent meg. 101