Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Nevicke

Jó volí biz az. Olyan jó, hogy a Drugeíh család 390 évig üli a nevickei várban s tartozékaiban. E tartozékok pedig szép hosszú földsávot kerítettek be Bereznától le Záhonyig. Meg lehetett abból élni. Nyugton is éltek a Drugethek, már amennyire dús jövedelmük és oligarcha gavallériájuk fedni tudta a nyugalmas élet fogalmát. Azonban a 16. század végén Drugeíh Gáspár duhaj viríuskodása mégis nagy fölfordulásí csinálí a vár iáján. Mostanság azt mondanók az ilyen Drugeíh Gáspár féle alakról, hogy pezsgőzés, cigányozás, íükörrombolás és párbajozás a foglalkozása s éleíeleme ; de akkoriban az a szó járía róla, hogy a vigan lakozásnak, versenykupák ürítésének, kopjatörésnek és mindenféle csinťevéseknek a pernahajderságig való nagymestere. Ilyen alkalmakkor pedig — úgy volt az már akkortájt is — lassan szikrázni s égetni kezdenek a szavak, mini a íüzreíeíí vas. Gáspárí is valamelyik cimborája ilyen borgőzzel fűtött s becsületei perzselő szóval írakíálía meg és Gáspár úrra nézve még a bajvívás idejének megvárása is rövid volí, hanem oíi helyben iníézie el az ügyei: úgy ialálía vakszemen simiiani nagy cimeres gyűrűjével a cimborái, hogy az már széni Péier szine előíí józanodott ki a bor mámorából. - 44 - (|