Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Zemplén

ľZ-sjjjjp J-éJľJ^ lbeszéli szép sorjában Béla király Névtelenje, hogy leérkezének Árpád népei a Bodrog Tisza közére. Itt találták a már akkor állott Zemplén várát, melynek környékén nagv hadakozásuk volt Zalán bolgár fejedelemmel. Ennek egyik alvezérét Laborcot, véres csatában le is győzték, őt magát pedig fölakasztották. De hát a magyaroknak is sok veszteségük volt és Árpád kiadta a rendeletet : — Most immár álljunk szomorú tort elesett harcosainkért 1 Zemplén szomszédságában történt ez és e helyen épült a ma is virágzó Szomofor község. Hogy a zempléni vár látta volt Árpádot, azt nemcsak Anonymus bizonyítja, hanem a környéken eszközölt eredményes régészeti kutatások is igazolják. Teljes fölszerelésü lovas vitézek sírjai, fegyverek, házieszközök kerültek elő a föld mélyéből Zemplén táján s ezek mind szépen megjelölik azt az utat, melyet Vereckétől Munkácson, a Bodrog völgyén át, le a Tiszához a honfoglaló magyarok megtettek. Váljon Árpád a zempléni hatalmas várat karddal, vagy megegyezéssel foglalta-e el Zaláníól: azt a bizonytalanság köde födi. De hiszen ez nem is lényeges akkor, midőn azon a földön állunk, melyen Árpád seregének lovai toporzékoltak és amelyet az ő sasszeme, vaskeze jelölt ki további előnyomulásának kiinduló pontjául. Innen küldte követeit Zalánhoz : — Eredj fiam Und és Tarcal. Mondjátok meg Zalánnak, hogy én népemmel nem idegenbe jöttem, mert a — 78 -