Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Tárkány

— Nagy úr még nem vagyok és szerencsének embere akkoron leszek, ha továbbad is és mindvégig iťť lehetek közeledben. Visszatérek, Hóva 1 És visszatért. Mert odajárult Árpád elé s azt mondta neki : — Atyám, én itt maradok e tájon. Ugye nem hagyhatjuk e vidéket bitangjában, szükség van itt őrségre és erősségekre. Kiszemeltem egy jó helyet, jó helyen magaslatot, ahol megépíthetném beleegyezéseddel tűzhelyemet. — És talán tán asszonyt is néztél már a tűzhelyhez, mi ? — nézett fiára éles tekintettel, de mosolyogva a vezér. — Igen atyám. Miraz bolgár főnök szépséges virágszál leánya ő, Hóva. Árpád hallgatott. Mint ércbe öntött s energiával telített látnoki szellem, úgy állt ott mozdulatlanul fehér lovával a magaslaton, szeme belemélyedt a tőle nyugatra kékellő bodrogközi sikba és csak nagysokára szólalt meg : — Igen, maradj. De tedd magyarrá asszonyodat, tedd magyarrá e hegyek s vizek koszorúzta Isten áldotta tájat, hogy hosszú évszázadok multán is fönnmaradjon majd itt nem csak neved, de magyar lelked is. Fölépítette hát várát Tarkanz vitéz, ott a Tisza partján és hosszú éveken át boldogan élt nejével, Hóvával. S mikor a halál elszólította őket, a várat már népes falu környezte, leszármazottjaik pedig a Tárkányi nemzetségnek vetették meg alapját. Ès a Tárkányi család századokon át szépen eregette ágait, amig aztán mégis csak betelt idejük. De névadó falujok, a birtok és Tarkanz vitéz annyi sok átalakításon, javításon s változáson átment erődítménye megmaradt. Utánuk — sőt még életükben mint részbirtokosok — az Agárdi, Korchma, Vékey, Paczoth családok telepedtek le abba. Ezeken kívül nem ugyan mint birtokosok, de mint az eseményeket befolyásoló s forgató eszközök, a Telekessyek is szerepeltek a vár történetében és bevitték azt az országos ügyek forgatagának szereplésébe. Ha csak átmenetileg is, de Tárkány vára mozgalmas napokat látott akkor midőn Telekessy Imre, Zéténynek akkori ura és Ferdinánd királynak törhetetlen hűségű hadvezére itt összpontosította hadait azon célból, hogy Szapolyai — 66 -