Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Pozsony

fem én azuíán századokon áf, váljon igaza lesz-e a vén Valkának és beťeljesíilnek-e jóslásai. Szóról szóra megförfénf minden, amit mondoíf. Henrik veresége uíán 137 évvel Rőfszakállu Frigyes német császár keresztes hadat vezetett Jeruzsálem viszszahóditására és útközben a pünkösdi ünnepeket pihenésképen Pozsony várában töltötte. Pár évre rá itt született II. Endre király leánykája Erzsébet, akit innen a pozsonyi várból vitetett el négy éves korában thüringiai Hermann őrgróf, mint Lajos fiának-menyasszonyát. A picike arából magyarhoni szent Erzsébet lett, aki immár 700 éve fényeskedik mint az önfeláldozó erények örökszép példája. És bekövetkezett a Valka által bemondott véres korszak is. Midőn a nyughatatlan lelkű Salamon király a magyarádi csatában elvesztette országát : a pozsonyi várba fészkelte be magát. László herceg (a későbbi szentLászló király) körülzárta a vára*. Elég kedélyes ostromzár volt ez, mert Salamon vitézei ki-kijöttek és páros viaskodásra hívták László vitézeit. Egy ízben maga Salamon is jó példával járt elől és egy ismeretlen cimerpajzsu vitézt szemelt ki magának László népe közül. De midőn összecsaptak volna, a leeresztett sisakos ismeretlen vitéz két olda'án két angyalt látóit, amint ott röpdösnek és őt tüzes kardjukkal megfenyegetik. Salamon a várba futott vissza. — Mi dolog ez uram — fogadták őt vitézei, — hogy te eddig két emberrel is kiálloítál egyszerre, miért futamodtál háí meg most ez ismeretlentől ? — Mert ez nem ember, — kiáltott hangos haraggal Salamon — ennek oldalán Isten angyalai hadakoznak... — De igen. Ember mint íe, — hallatszott fel a falak alól az ismereílen viíéz szava, — de Isíen segííi őt igaz ügyében. Felvonta sisakrosíélyáí és a várbeliek dermedíen ismeríék föl benne László hercegei... A íaíárdúlás megkimélíe magát a várat, de környékén annál, inkább ömlött a magyarok vére a vad pogány hordák fejszéinek csapásai alaíí. Súlyos és véres idők járíak a pozsonyi várra Csák Máié s a husziíák hada— 475 -