Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Nyitra

— Jó, jó. Kifogásokkal már Ádám és Éva is el volia k láiva a paradicsomban. Tehát kezdjük. És a szent király a kilenc kanonok élén, három napon áí órákig zsolozsmázott. Ő vezeííe be az imái, midőn alázatosan csendült meg hangja : — Deus in adj'uiorium meum iniende. Istenem, irányítsd felém segítségedet. Ekkor szent Emmerámus temploma rozoga állapotban volt már és a szent király neje Gizella volt az, aki nagy költséggel s bőkezűséggel kijavíttatta. Annyira ment e bőkezűsége, hogy kincstárnoka meg merte jegyezni : — Királyné, nem jut a többi jámbor célokra, ha mindent ide fektetünk be . . . — Háí nem jut. Most. Majd jut később. Nyiira várát szeretem, meri sokan ismerik s félik, széni Emmerámusí íiszíelem, meri kevesen ismerik. Háí ezéri árasztom el minden dísszel Nyitra várában a csöndesen megbuj'i szentnek templomát. Hiszen ez nagyon szép és istenes cselekedet volt Gizella királyné részéről. Azonban az a megbízás, melylyel Sebő lovagot Nyiira várába küldöííe, már éppenséggel nem volí ilyennek mondhaíó. — 443 -