Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Sztrecsnó

§Z(lP(S(£S!Il<Ď<» ikor a Vág belép Trencsén megye ťeriileťére, össze-vissza kanyarodik miníha zavarban volna, hogy hova s merre már mosí. De azíán meggondolja a dolgoť és fur egyenesen nyugatnak, hogy Hricsónál déli irányban ereszkedjék alá. Nem fuí : rohan, őrjöngve száguld. A Beszna Szkála sziklái közöíí ember legyen az a íufajos, amelyik kavargó habjaival megbirkózik. Ennek keleti nyílásánál, a folyó két oldalán egyegy várrom csonkjai merednek égnek : jobboldalon Óvár, baloldalon Szírecsnó. Tesívérvárak. Mindkettő ősrégi és mindkettőnek körülbelül párhuzamosan fejlődött s halad története. De miután Szírecsnó élénkebben avaíkozoíí bele az események körforgásaiba és az ő révén szerepeli személyek is országosan ismeri cselekvésekben volíak nevesek : azéri Szírecsnó előií állunk meg és a Vág hullámainak melódiás kiséreíe melleií hallgatjuk meg a századokon át benne s körülöíie lefolyí eseményeket Igaz, hogy a 13. század derekán Szírecsnó Óvárhoz íariozoíí, akkor még Óvár volí az úr, Szírecsnó a szolga. L)e már Róberí Károly alaií úri gúnyába kezd öltözködni Szirecsnó. Mert amelyik vár megkapia a vámszedési jogot, az az akkori időkben már a disiinguálí várak közé számiíoíí. Szírecsnó is megkapia ez uri kiválíságoí és ez nagyban emelíe. íekiníélyéí a szomszéd várurak rovására. — 398 -