Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Bozók

Ez időtől fogva a bozóki prépostság századokon át nem utolsó szerepet töltött be Hont vármegye történetében. Ez a szereplés azonban sajnos, nem annak a krisztusi békének jegyében folyt le, melyet a prépostság hirdetett, terjesztett és a lelkek humuszába ültetgetett. Távolról sem szent Norbertnek magasztos hivatásukat csöndesen s rendesen végző fiai volíak ennek okozói. Hanem a föld. A ragasztó, a tapadó, a kívánatos föld irányában való éhség. Korpona városa ott a szomszédban már kezdettől fogva irigy szemmel nézte a prépostság birtoklásait és ilyenféle morgások hallatszottak : — Idegenből jöftenek. — Nyakát szegik a magyar szónak. — Várban lakoznak, mint a nádorfiak. — Több földjük vagyon, mint Korponának. — Mienk a Brech föld, melyet IV. Béla nekünk ígért és mégis ők használják. Ez a Brech vagy Briacs nevű földrész volt aztán az ütközőpont azon viszályban, mely Korpona és Bozók között századokon át folyt. Sőt a korponaiak nem elégedtek meg a szóbeli kifakadásokkal, hanem brachiumos vérontásig vitték a dolgot. Amint föl is van Jegyezve, hogy ama Korponáról való Dobrakuííyai Leökös 1351-ben megtámadta népeivel a bozóki kolostort és Róbert prépostot megölte. Éppen száz évre rá pedig Pál prépost pana— . 35Í —