Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Csábrág

Bakóc Tamás eszíergomi érsek volí aztán az, aki könnyű szerrel kiviheťfe II. Ulászlónál Csábrág donációját, hiszen a király jórészt neki köszönhette szent István koronáját. Bakóc be is rendezkedett Csábrágon. Kibővitette és pazar pompába öltöztette a várat nem ugyan sajátmaga részére, mert ő ekkor már köszvényes testével visszavonult az élet minden zajától, hanem rokonai számára. Ezek közül fivérének gyermekei Simon, Péter és Klára már használni kezdték az Erdődy nevet, mely a Bakóc családnak csak nemesi előneve volt. Az érsek halála után tehát továbbra is Bakóc kézen maradt Csábrág, de e Bakócok átformálódtak Erdődyekké. Megszűnt a Hunt-Pázmánok alatt megszokott testvérharc és családi viszály, az Erdődyek megértő szeretetben éltek egymással Csábrágon. És midőn Klára elkendőzte magát Pálffy Pállal, az öreg Bakóc Balázs így határozott : — Leányom Klára, vidd férjednek hozományul Csábrág várát és a várbirtok felét. Mi a Pálffyakkal szemben csak csecsszopók vagyunk mint nemesek : hiszen legidősebb bátyánk, Bálint titeli prépost 1459-ben Mátyás királytól kapta armálisát. Azt akarom hát, hogy a Pálffyak ne nézzenek reánk erdődi Bakócokra sanda szemmel, ha ujabb sütetü is a nemességünk mint az övék. Nem nézték le a Bakócokat a Pálffyak, nem. Sőt inkább ők is fölvették az erdődi előnevef és a félkerékből kitörő szarvasos Bakóc címert is átvették. Fényes, de megpróbáltatással teljes idők következtek most Csábrágra. A fény kisugárzása azzal kezdődött, hogy itt született a világhírű törökverő Pálffy Miklós, a megpróbáltatás meg azzal, hogy a kalandor Balassa Menyhért befészkelte magát a várba. Igaz, hogy csak két éven át garázdálkodott itt, mert Salm generális kifüstölte onnan. Az 1550-ik évtől kezdve aztán a dicsőség fénye és a küzdelem sötétje váltakoztak Csábrág fölött, ez időben élte hőskorát. Mikor a környékbeli erősségek és a szomszéd megyék várai mind török iga alatt nyögtek, akkor Csábrág ormán a magyar lobogó lengett. — Nem is tört ez le onnan egyetlen egyszer sem. Pedig a török ugyancsak elővette agyafúrt praktikáit, hogy megkerítse Csábrágot. A várbeliek azonban éberen őrködtek : a Drieno — 346 -