Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Somoskő

reá, hogy külszinre választott és Modolóczynak köszönheti ősi vára elvesztéséi. Hiszen igaz, hogy ťizenhéf év multán Tiefenbach generális több más várral együtt Somoskőí is visszavette a töröktől, de a nagyasszony akkor már nem élt és miután Losonczy Anna Ungnád halála után Forgách Zsigmondhoz ment feleségül, Somoskő e család birtokába került. A M. század folyamán kezükben maradt a vár és az országgyűlés fölismerve annak fontos hadászati helyzetér, több ízben hol megerősítését rendelte el, hol pedig őrségét szaporította meg. Rákóczi Ferenc szabadságharca elején Bene István volt a vár kapitánya. Oly biztosra vette Bene uram várának helyzetét s annak környékét, hogy egy ízben teljesen egyedül sétált ki abból. Honnan s hogyan nem, de egyszerre csak kurucok vették körül és nem ismervén őt személyesen, megkérdezték : — Benn van várában a kapitány, hé atyafi ? Bene uram tréfás ember volt s fejét vakargatva feleié : — Bene bele menne, ha lehetne. Szóval a kurucok elfogták és a magára maradt őrség sem ellenkezett sokáig. Valószínűleg a Rákóczi harcok folyamán s után vesztette el vár jellegét és indult neki a pusztulás utjának Losonczyné Pekry Anna dédelgetett s kedves vára, Somoskő. Most ott közvetlenül a déli határszélen méregeti két megmaradt bástyája s pár fala az idők rohanását. — 336 — 17