Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Divény

E zúgó kiáltást pedig kardélen vitték szerte Bocskay hajdúi. Eljutottak vele Nógrádba, annak is Divény várába. Lőni kezdték a várat. Balassa Zsigmond fell'ajongott : — ímhol nemrégiben nagy költségen, ha nem is enyémen, fölépült váramat ismétleg meg elcsonkissák Bocskay izgága hajdúi ? . . . Pünkösdi királyságuk ha előbb kezdődik, előbb is ér véget. Megnyitotta a vár kapuját Bocskay hajdúi előtt, azok meg bezárták azt az ő háta mögött a szóval: — Kinn tágasabb 1 föl is uf, le is uf . . . Balassa nem sokáig gondolkodott azon, hová fordítsa lova kantárát. Ment egyenesen Bocskayhoz Kassára. Ez akkoriban nem volt Kassán, Erdélyben időzött. Mikor Balassa Gyulafehérvárra ért, akkor Bocskay meg már a nyugati bányavárosokban buzgólkodott. így kergette Zsigmond majdnem egy éven át a fejedelmet, mig végre mégis csak Kassán érte utói. Akkor már Bocskay súlyos beteg volt, de ez nem tartotta vissza attól, hogy ne vegyen részt a gyűlések egész sorozatán. És Balassa kikilincselte magának végre, hogy az egyik gyűlés határozata értelmében a hajdúk kötelesek Divényből azonnal kitakarodni. Hogy pedig féltett várát minden veszedelemtől mentesítse a jövőben : teletömte azt német zsoldosokkal. De csak kevés ideig ették Balassa kenyerét, mert felhangzott az országban a most megválasztott II. Mátyás király tetszetős szava : — Biztosítom hálámról Magyarországot, melyet őseim révén az én hazámnak is tartok s melyet se örömben, se vészben soha elhagyni nem fogok. No, ez nagyon szépen volt mondva és e szavak hatása alatt nyomban ki is mondta az országgyűlés, hogy mindennemű idegen zsoldosok takarodjanak a várakból, az országból. Tehát Divényből is. Itt már akkoriban Zsigmond halála után Balassa Imre kezdte meg országhires garázdálkodásait. Ezeknek Divénnyel összefüggő vége az lett, hogy I. Lipót király karhatalommal elvette tőle a várat és abba német őrséget rendelt. — Meghajlok fölséged erős parancsa előtt — mondta a — 323 -