Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Fülek

tanuljatok tőle, meri ő a hűség iűköre. Hogy ezen ritkaságos hűségei megjutalmazzuk és az ezérť szenvedett súlyos idők rossz emlékéi iesíében-lelkében csökkentsük : neki ajándékozzuk örökös jogon azí a Fülek várai a hozzáíarrozó birtokokkal együtt, amelyet ő oly hősiesen védett és amelyben kárváriája kezdődött. Ez időtől fogva Fülek szoros kapcsolatot tartott s tari fönn a Koháry névvel. A nagy Koháry István innen nyugtalanította még ezután is a törököi és ha néha csöndesebb idők álltak be a törökverés közben, itt mondta tollba udvari káplánjának az ő verseit. O maga nem vethette ezeket papirra, mert egy ostoba török golyóbis Eger alatt szétroncsolta jobbját. Midőn megtért őseihez, utódai az ő szellemében folytatták a magyarság, a Jótékonyság, a vallási buzgalom nemes cselekedeteit s folytatják most is. Fülek vára pedig elgyönyörködteii a vasúton utazók tekintetét még így romjaiban is. Legépebb része a befedett őrtorony, amelynek leshelyéről hej, de sokszor hangzott el a vészkiáltás : — Fegyverre, jön a török 1 Most ily hangos vészkiáltás nem veri fel többé a Béna völgyet, a Hárshegy bérceit, a vár tájékát. Az egykor három vármegye gyűlésező helyét képezett vár égnek meredő csonka ormai között csak a törökverő ősök csontjai alusszák békés álmukat, csak a vércsék s egyéb kövi madarak sikolfgainak be az éjbe, mintha ijedeznének valamitől. — 318 -