Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Balogvár

Bevezeíésképen az eszťergomi érsekség birťokáť képező Rozsnyóra csapoíí, beveííe s off megyegyűlési ťaríoťť. Azuťán az ő rendeleťére Fáy Péíer Jászóra íörí és az akkoriban oíí rezideáló egri káptalani alaposan megsarcolta. Maid Rhédey Ferenc segítségével Füleket hódoltatta meg, innen pedig a bányavárosok felé vette útját. Midőn a besztercebányai országgyűlés Bethlen Gábort királlyá választotta, ezí az eredményt Bethlen javarészben Széchy György koríeskedésének köszönhette. Meg is jutalmazta e tetteit, mert neki adományozta Murány, Tőketerebes (Párics) és Barkó várakat. Széchy azonban most az ő kedvelt Balogvárába vonult vissza és sehogy sem lehetett onnan őt kirángatni. Gondolkodott. És nagy gondolkodásának az lett az eredménye, hogy Forgách Zsigmond nádor közbenjárásával Ferdinándhoz állott. Itt nagy örömmel fogadták a gazdag s befolyásos főurat, Ferdinánd megerősítette őt Bethlentől kapott birtokaiban, sőt titkos tanácsosává és a keleti részek főkapitányává nevezte ki. Ez azonban nem zárta ki azí, hogy ez a nádszál-ember ne kacérkodjék isméi Bethlennel, minek köveíkezíében — óh, Bécsnek hosszú fülei volíak, íudtak otí mindenről — egy kis őrségnyi kaíonáí sem adíak keze alá. Ezí láíva, Széchy György meg is kérdezíe Korniss Zsigmond uíján Beíhleníől : mi lenne s hogyan lenne, ha ő visszatérne a fejedelemhez. A felelet rövid és őszinte volt : -- Szívesen láíunk, de vigyázni fogunk reád. Kezdeíf háí György úr alaíí inogni az a bizonyos kéí szék. No, le is eseíí közéjük de úgy, hogy soha sem is keli föl íöbbé. Meri midőn a zempléni Barkó és Tőkeierebes váraiba uíazoíí, hogy oii körülnézzen a gazdaságban : a királypáríiak azí hiíték, hogy az uiazás örve alaíi Beihlen iavára akar ismét a zavarosban halászni. Megvesztegették fegyverhordozóiát Lethi Miklóst, aki aztán éjjel-nappal nyomában volt kenyéradójának s egyben kiszemelt áldozatának. Hordta utána a iöltöit fegyvert, ha kelleti ha nem és várta az alkalmas idői. Uiazás közben úgy pihenésképen dúvadak hajtásáí rendelie el Széchy, oíí a dargói rengetegben. Lethi persze mindenütí - 2 91 -