Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Berzéte

a mozgási, a változatosságot és igy a kisebbszerü Berzéte váron könnyű szerrel adtak túl, hogy más egyéb váraikat fejleszthessék és nagy arányokban ívelni kezdő befolyásaikat hatalommá emeljék. Berzéte Márkusfia Istvánnak, a Máriássyak egyik ősének kezére került. Azonban valahogyan ő sem találta helyét a berzétei várban és fölkínálta cserére rokonának, Baíizfia Miklósnak, a Gömöryek ősének. Könnyen ment az akkoriban, akárcsak most még két évtizeddel ezelőtt is, ha az egyik gróf azt mondta a másiknak: — Tetszik nekem ez a te Nonius csikód, kérlek alássan. Eladod ? — Azt nem. Hanem nekem meg a te Gidránod tetszik. Cseréljünk, kérlek alássan. — Stopp, kérlek alássan 1 A csere ugyan sikerült, de a Gömöry család nem jól választotta meg annak idejét : legalább is egy századdal azelőtt kellett volna a csereberére gondolni, akkor meg- 249 - (|