Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Késmárk

BÇdsanâiplK» asparus Hain lőcsei krónikája nagyon érdekes olvasmány. Általában a szepesség és különö' sen Lőcse őstörténetétől kezdve az 1685-ik évig összehordott abban a jó Hain Gáspár mindent, ami csak pennája hegyire jött. Van ott lovak áráról, sáskajárásról, ágyuönfésről, tokajhegyaljai szüretről, szörnyszülött világra jöttéről, hadak járatairól, termésviszonyokról, marhavészről, időjárásról és sok minden egyébről szó Újságkiadó s egyben szerkesztő volt a derék Hain, aki nem az efemer ma számára irta krónikáját, hanem bölcsen számított arra, hogy munkája valaha majd becses történelmi forrásokat fog szolgáltatni. Aminthogy a címlapon kedves gesztussal meg is iegyzi: Der lieben Posteriotät zur Nachricht. Mert van ebben a lőcsei krónikában nagyon sok egyrészt országos jellegű, másrészt komoly s okfejtő adat is. Késmárkról mindjárt az elején azí jegyzi föl Hain mester : - Anno 1 í90. Ist dasz KäsMarcker Nonnen Kloster da jefzund dasz Schloss stehet erbauet worden ondt floriret. A késmárki vár íeháí azon régi apáca kolostor helyén állott, melynek ma már nyoma sincs. A vár nem tüní el ilyen nyomíalanul az idők szürke ködében. Igaz hogy ennek meg volí s megvan a logikus magyarázata: hiszen a vár jó 200 évvel fiatalabb mint kolosforelődje. No, ha fiatalabb úgy illik, hogy tovább is élt légyen. Élt - 222 - (|