Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Palocsa

Hát bizony azután majdnem három századon keresztül egymást „öntözték ki" a várból annak egyes birtokosai. A 14- század elején a flórenci Swefon mester ül belé, majd Drugeth Fülöp szepesi helytartó várait szaporítja, később Giskra innen irja rendeleteit a késmárkiaknak, Sárosnak és Abaujnak, Mátyás király visszafoglalja és elrendeli, hogy Szapolyai Imre szepesi gróf, nádor iktattassék a vár s tartozékai birtokába. De már öt év multán ismét Komorovszki huszita vezért találjuk Palocsán, mig végre éppen Mátyás király halálának évében Korvin János szerzi meg magának a várat. Midőn a nagy király örökre lehunyta szemét, Szapolyai István sok főúr élén kiadta a jelszót: — Elég volt a szájkosárból és a koloncból. Olyan király kell nekünk, aki fölött ismétlegesen mi uralkodjunk és nem ő mifölöffünk. Egyesek ilyennek tartották Korvin János herceget, mások nem. Mondta Uilaki Lőrinc : — János herceg legyen a királyunk. Ö képes csak a hazát igazságban vezérelni, meri Mátyás vére ő. Mondták az ellenkortesek : — Sánta király ütéseitől ments meg Uram minket. Menjen János Borbála mamához, a németek közé Boroszlóba. Hát ez nem volt ugyan tisztességben járó beszéd, hogy János herceg testi hibáját és származását belevonták a kortesfogások csavariníásaiba : de ez is csak azí bizonyította, hogy a közvélemény nem tudott megegyezni a válaszíandó király személyére nézve és a Mátyás vaskeze által féken tartotf páríoskodásos szenvedélyek hatványozott kitöréseinek lebonyolítása nagyon hasonlított a mult század végső éveinek képviselőválasztásaihoz. A jelöltek mindení igérťek, a voks azonban kérette magát. Montecuccoli ugyan még nem élt akkor, de elve már itt s ekkor is érvényesült • pénzt, pénzt és pénzt. János herceg nagyon érezte ezt, mert jóllehet az ország leggazdagabb urai közé számított, a korteskedés íengersok pénzébe került. Midőn pedig Ulászló megválasztása uíán mindenki elhagyía, várai egymásután csúsztak ki kezei közül és a nagy Hunyadi örökség a - 198 - (|