Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Sebes

egymás bajái ellátni és a vész tűzjelzései mindinkább kimentek a divatból. A várépítő Synka mester ivadékai fölvették a Sebesy nevet és büszkék voltak reá, hogy közel rokonságban állanak a Mic bán hét fia révén hatalmasan elágazó családokkal. Mert Mic bán egyetlen leánya viszont Hyppolíthoz menvén feleségül, ennek fia volt az ő ősük, ama Synka. A család egy ideig nyugodtan birtokolta a várat, de azután mintha Discordia sötétlő szárnya terjengett volna állandóan ormai fölött. A Sebesyek a légynek sem vétettek, de talán éppen ezért minden felől beléjük piszkáltak és mindenki tanáccsal szolgált nekik, mely tanácsokat ők érvényesítették is de — hátrányukra, Vannak és voltak ilyen „Pechvogel" családok, akiknek kezében az arany is sárrá válik és akiknek peches ténykedései a jószándék tiszta búzáját vetik, de a sikertelenség és gúny giz-gazáí aratják. Sőt babonás félelmet is, A Sebesyekkel is ez történt és annyira elfajult a balkezes hírük, hogy ha valaki kiszalasztotta száján a Sebesy nevet, azonnal sietve hozzátette : Tarczay, Tarczay 1 Hogy ez utóbbi sok s nagy szerencsével terjeszkedő család kétszeri említése levegye róluk a Sebesy család esetleges rontását. A krónikák csak röviden emlitik, hogy egyszer csak maga a sebesi is — miért s miért nem — kicsúszott alóluk. Hí kellett onnan menniök és belehelyezkedett abba a lapispataki Segnyey család. Ezek különösen Mátyás király uralkodása alatt vígan s bizíosságosan élték világukat Sebes várában, mert szerette őket a király törhetetlen hüségük miatt. Ez a Mátyás hűség volt aztán vesztük. Mert meghalt a nagy király és Segnyey Miklós fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy Korvin János legyen utódja a magyar trónon. Sőt Bakóc Tamás püspökkel is vitázott érdekében s megmondta neki áperte : — A rendek megígérték Mátyásnak, hogy fia követi őt a trónon. És János érdemes is erre. Mert szigorú, igaz, eszes és könyörületes mint atyja volt, A törököt meg éppen úgy paskolja, mint nagyatyja. Mi kifogása lehet s van hát ellene püspök uramnak ? - Í50 -