Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Zboró

És nem hiába váriak. Mert Zrínyi, Nádasdy, Frangepán vértanúságot szenvedtek ugyan a magyarság ügyéért, a szabadságterveiket minden tehetségével pártoló I. Rákóczi Ferenc pedig alig pár hónappal kis fia születése után, harmincegy éves korában ugyanabban a Zboró várában hunyta le örökre szerneif, hol először ölelte magához lánglelkű nejével együtt a szabadság eszméit is : azonban élt már Borsiban II. Rákóczi Ferenc és élt még Zrínyi Ilona. . . . Oh, ha a zborói hársfák beszélni tudnának ! elmondanák a kis úr gyermekkorának játszi éveit, a fiatal nagyasszony anyai gondosságait, reménykedéseit majd pedig hősies mártirumságát, mely már itt kezdődött a kisfiára acsarkodó bécsi udvar leskelődéseinek alakjában. Itt azonban amúgy is megakadna hársak regélő szava. Leveleiket sikoltó zizzenéssel csapja meg az északi szél és beszédjük fájdalmas zúgássá változik át. Hiszen ők és a vár falai nem láthatták az egykor közöttük vesszőparipázotf vezérlő nagyfejedelem csodás útjait, a hársak nem adhattak hűsítő árnyékot a dicsőség mezejéről pihenni térő hős kurucoknak, a vár falain nem lenghetett a máriás zászló „pro Deo, Patria et Libertate" fölirafával, maga a fejedelem és édesanyja sem hajthatták a dúló csatákon s ország gondjain elfáradt fejüket a nekik oly kedves Zboró várában pihenőre : hiszen ők hazájuk sorsát lélekbe marcangoló zokogással siratták már évek óta ott a marmarai tenger mormogó habjai táján . . . Zboró várát 1684 őszén Schultz császári generális elfoglalta Zrinyi Ilonától és leromboltatta, nehogy ismét a bécsi udvar ellen szított szabadságeszmék terjesztője lehessen valaha is. Romjai és a makovicai birtok a Rákóczi család leszármazottjaira szállott ugyan, de később német kézre került, majd az állam vette meg és nagyrészt fölosztotta. Az 1914-ik év őszén azonban csodálkozva figyeltek föl Zboró ősi várának még álló falai : — Mi ez . . . igazi háború ? Ej, alios jam vidi ventos. Láttunk mi már ilyet, oda se neki. Aludjunk tovább, álmodjunk tovább dicső Rákócziak fényes pompájáról, vitézi cselekedeteiről, magyar faiszeretetéről, nemzetmentő áldozatairól. - 141 - (|